Jöjj Szentlélek, töltsd el híveid szívét és gyújtsd meg bennük szereteted tüzét -
XVI. Benedek pápa pünkösdi homíliája
Kedves testvérek! Pünkösd napján a Szentlélek leszállt erejével az apostolokra; így
megkezdődött az egyház küldetése a világban. Maga Jézus készítette föl a tizenegyet
erre a küldetésre azáltal, hogy feltámadása után többször megjelent nekik (vö. Ap.csel.
1,3). Mennybemenetele előtt "meghagyta nekik, hogy ne távozzanak el Jeruzsálemből,
hanem várjanak az Atya ígéretére" (vö. Ap.csel. 1,4-5); tehát azt kérte tőlük, hagy
maradjanak együtt, hogy fölkészüljenek a Szentlélek kegyelmének befogadására. És ők
Máriával együtt imádkoztak a Cenákulumban a megígért eseményt várva (vö. Ap.csel.
1,14) - kezdte homíliáját a Pápa, majd így folytatta: Együtt maradásuk volt a feltétel,
amelyet Jézus szabott azért, hogy befogadják a Szentlélek kegyelmét, s egyetértésük
előfeltétele a hosszas imádság volt. Ebben csodálatos tanítás rajzolódik ki valamennyi
keresztény közösség számára. Olykor úgy gondoljuk, hogy a missziós hatékonyság elsősorban
az alapos tervezéstől és az azt követő konkrét elkötelezettség intelligens végrehajtásától
függ. Persze az Úr kéri a mi közreműködésünket, de minden válaszunkat megelőzően szükség
van az ő kezdeményezésére: az ő Szentlelke az egyház igazi főszereplője. Létezésünk
és cselekedeteink gyökere Isten bölcs és gondviselő csöndjében található. A képek,
amiket Szent Lukács használ a Szentlélek robbanásszerű kiáradásának illusztrálására
- a szél és a tűz - a Sinaira emlékeztetnek, ahol Isten kinyilatkoztatta magát Izrael
népének és szövetséget kötött vele. A Sinai ünnepe, amelyet Izrael ötven nappal Húsvét
után tartott, a Szövetség ünnepe volt. Tüzes nyelvekről beszélve (vö. Ap.csel. 2,3)
Szent Lukács Pünkösdöt egyfajta új Sinaiként akarja bemutatni, mint az új Szövetség
ünnepét, amelyben az Izraellel kötött Szövetség kiterjed a föld minden népére. Az
egyház születésétől fogva katolikus, egyetemes és missziós. Az üdvösség egyetemessége
jelentőségteljesen megmutatkozik annak a számos nemzetnek a felsorolásában, amelyhez
az apostolok első hithirdetését hallgató emberek tartoznak (vö. Ap.csel.2,9-11) -
magyarázta XVI. Benedek pápa. Isten népe, amely a Sinainál jelent meg először,
ma kibővül egészen addig, hogy már nem ismer semmilyen faji, kulturális, se pedig
tér-és időbeli határt. A Bábeli toronynál (vö. Gen.11,1-9), amikor az emberek az ég
felé törő utat akartak építeni saját kezükkel, végül tönkretették azt a képességüket,
hogy egymást megértsék. Ezzel ellentétben Pünkösdkor a Szentlélek a nyelvek adományával
megmutatja, hogy jelenléte egyesít és a zűrzavart szeretetközösséggé alakítja át.
Az emberi büszkeség és önzés mindig megosztást idéz elő, a közöny, a gyűlölet és az
erőszak falait emeli föl. A Szentlélek ellenkezőleg, képessé teszi a szíveket mindenki
nyelvének megértésére, mert visszaállítja a hiteles kommunikációt föld és ég között.
A Szentlélek szeretet - összegezte gondolatait a Pápa, majd a következő kérdést tette
föl: Hogyan léphetünk be a Szentlélek misztériumába, hogyan érthetjük meg a Szeretet
titkát? Az evangéliumi szakasz ma a Cenákulumba vezet bennünket, ahol az Utolsó Vacsora
végeztével egyfajta elveszettség-érzés szomorítja el az apostolokat. Ennek oka az,
hogy Jézus szavai nyugtalanító kérdőjeleket ébresztenek bennük: Jézus arról beszél,
hogy a világ gyűlölettel fordul felé és övéi felé, beszél titokzatos távozásáról.
Még sok más mondanivalója lenne, de az apostolok ebben a pillanatban nem bírnák el
ezeknek a súlyát. (vö. Ján 16,12) Jézus, hogy megvigasztalja őket, elmagyarázza elszakadásának
jelentését: el fog menni, de visszatér, időközben nem hagyja árván magukra őket. El
fogja küldeni a vigasztalót, az Atya Lelkét és majd a Szentlélek fogja tudtukra adni,
hogy Krisztus műve a szeretet műve: az ő szeretete, aki szenvedett, az Atya szeretete,
aki adta őt. Ez Pünkösd misztériuma: A Szentlélek megvilágosítja az emberi lelket
és fölfedve a megfeszített és föltámadt Krisztust megmutatja az utat, hogyan válhatunk
hozzá hasonlóbbá, hogy tehát "a belőle áradó szeretet kifejeződése és eszközei" legyünk
- idézte a Pápa "Deus caritas est" - k. enciklikáját, majd így fejezte be szentbeszédét:
Máriával együtt az egyház - akárcsak születésekor - ma így imádkozik: "Veni Sancte
Spiritus" - Jöjj Szentlélek, töltsd el híveid szívét és gyújtsd meg bennük szereteted
tüzét". Amen.