XVI. Benedek pápa a szerda délelőtti általános kihallgatáson mondott homíliájában újra végigjárta lengyelországi apostoli látogatásának főbb állomásait

Szerdán délelott az általános kihallgatás során XVI. Benedek pápa – követve a II. János Pál pápa által bevezetett hagyományt – a Szent Péter téren összegyult 35 ezer hívovel együtt gondolatban ismét végigjárta lengyelországi apostoli látogatásának fobb állomásait. Köszönetét fejezte ki a lengyel püspöki karnak, a Köztársasági elnöknek és a hatóságoknak, illetve mindenkinek, aki hozzájárult útja sikeréhez. Ugyancsak háláját fejezte ki a katolikusoknak és az egész lengyel népnek, akik nagy szeretettel vették körül ott tartózkodása során.
Miután megérkezett Varsó repüloterére, elsoként a fontos világváros székesegyházát kereste fel, ahol a papokkal találkozott éppen azon a napon, amelyen Józef Glemp bíboros, a foegyházmegye érseke, lengyel prímás, pappá szentelésének 50. évfordulóját ünnepelte - mondta a Pápa, majd így folytatta: „Zarándokutam a papság jegyében kezdodött, majd az ökumenikus törekvés tanúságtételével folytatódott a Szentháromságról nevezett evangélikus templomban. Ismét hangsúlyoztam azt az eltökélt szándékomat, hogy szolgálatom egyik elsodleges feladatának tekintem a keresztények teljes és látható egységének újjáépítését. Ezt követte a Pilsudski téren bemutatott ünnepélyes szentmise. Ez a hely jelképes értéku, mivel olyan történelmi eseményeknek volt színtere, mint a II. János Pál pápa által bemutatott szentmisék, vagy Stefan Wyszynski bíboros prímás temetési szertartása, valamint azok az engesztelo szertartások, amelyekre az Elodöm halálát követo napokban került sor sok-sokezer hívo részvételével.
Programomból nem hiányozhatott azoknak a szentélyeknek a felkeresése, amelyek oly nagyon megjelölték Karol Wojtyla pap és püspök életét, mégpedig Czestochowa, a Zebrzidowska Kálvária valamint az Isteni Irgalmasság kegyhelye. Soha sem fogom elfelejteni a Jasna Górai Mária szentélyben tett látogatásomat. A Fényes Hegyen, amely a lengyel nemzet szíve, mint egy gondolatbeli Cenákulumban, számos hívo, különösen szerzetesek és szerzetesnok, szeminaristák, valamint az egyházi mozgalmak képviseloi, összegyultek Péter Utóda körül, hogy Máriát hallgassák. Kiindulva abból a csodálatos máriás elmélkedésbol, amelyet II. János Pál pápa adott az egyháznak Redemptoris Mater k. enciklikájában, a hitet úgy kívántam bemutatni, mint a lélek alapveto, az egész embert magával ragadó valóságát: vagyis olyan magatartást, amely áthatja a személy gondolatait, érzelmeit, szándékait, kapcsolatait, testiségét, tevékenységét, mindennapi munkáját. A Krakkó közelében lévo Kalwaria szentélyben arra kértem a Szuzanyát, hogy legyen az egyházi közösség hitének támasza a nehézségek és megpróbáltatások idején”– emlékezett vissza lengyelországi útjára a Szentatya, majd így folytatta: „Az Isteni Irgalmasság szentélyében azt hangsúlyoztam, hogy csak az Isteni Irgalmasság világíthatja meg az ember misztériumát. A szentélytol nem messze lévo kolostorban, Fausztina Kowalska novér, a Feltámadt Krisztus fénylo sebeit szemlélve kapta meg az emberiség számára a bizalom üzenetét, amelynek II. János Pál pápa vált tolmácsolójává.
Más jelképes szentélyeket is felkerestem: Wadowicében, amely azért vált híres hellyé, mert ott született Karol Wojtyla és ott részesült a keresztség szentségében. A szentélyt felkeresve köszönetet mondtam személye ajándékáért, azért, hogy fáradhatatlanul szolgálta az Evangéliumot. Ebben a városban, ahol elso képzésében részesült, megtalálhatók azok a gyökerek, amelyekkel táplálkozott szilárd hit, mély érzésu és nyílt embersége, a szépség és az igazság iránti szeretete, a Szuzanya tisztelete, az egyház iránti szeretete és foleg hivatása az életszentségre.
Egy másik hely, amely különösen kedves volt II. János Pál pápa számára a krakkói Wawel székesegyháza, a lengyel nemzet jelképe, amelynek kriptájában Karol Wojtyla bemutatta az elso szentmiséjét.
Ugyancsak szép élményt jelentett a fiatalokkal való találkozás, amelyre Krakkóban került sor, a Blonie parkban. Számukra jelképesen átadtam az „irgalmasság lángját”, hogy legyenek az isteni szeretet hírnökei a világban. Velük együtt elmélkedtem a sziklára épült ház evangéliumi példabeszédérol. Urunk Mennybemenetele ünnepén, vasárnap, látogatásom záró szentmiséjén szintén Isten szaváról elmélkedtem. Ugyanabban a parkban került sor a liturgiára, mint az elozo esti fiatalokkal való találkozóra, és ez alkalommal is rendkívül nagy számban voltak jelen a hívek. Felhasználtam az alkalmat, hogy a lengyel nép körében megismételjem a Krisztus által teremtett és megváltott emberre vonatkozó csodálatos keresztény igazságot. Azt az igazságot, amelyet II. János Pál pápa olyan erovel hirdetett, mindenkit arra buzdítva, hogy legyen eros a hitben, reményben és szeretetben. „Maradjatok állhatatosak a hitben!” Ezt hagytam örökségül a szeretett Lengyelország gyermekeinek, arra buzdítva oket, hogy tartsanak ki a Krisztushoz és egyházához való huségben, hogy ne hiányozzon evangéliumi tanúságtételük Európának és a világnak. Minden kereszténynek el kell köteleznie magát erre a tanúságtételre, hogy a harmadik évezredben ne kerülhessen sor olyan szörnyu tragédiákra, mint amelyeket az Auschwitz-Birkenaui haláltáborban felidéztünk.
Pontosan ezen az egész világon sajnos olyan jól ismert helyen kívántam megállni, mielott visszatértem volna Rómába. Az Auschwitz-Birkenaui táborban, mint annyi más hasonló táborban, Hitler több mint 6 millió zsidót végeztetett ki. Ezen a helyen mintegy 150 ezer lengyel, valamint több tízezer más nemzetiségu férfi és no veszítette életét. Auschwitz rettenetére nincs más válasz, mint Krisztus keresztje: A Szeretet, amely leszállt a gonosz legmélyebb szakadékába, hogy üdvözítse az embert, gyökereinél kezdve, ott, ahol szabadsága fellázad Isten ellen. A mai emberiség ne feledkezzen el Auschwitzról, és a többi haláltáborról, amelyekben a náci rezsim megkísérelte kiiktatni Istent, hogy saját magát tegye helyébe. Ne engedjen a fajgyulölet kísértésének, amely az antiszemitizmus legrosszabb formáinak gyökerénél található. Az emberek újra ismerjék el, hogy Isten mindenki Atyja és mindnyájunkat hív Krisztusban, hogy közösen építsük az igazságosság, az igazság és a béke világát. Ezt kérjük az Úrtól, Szuzanya közbenjárására ma is, amikor lezárjuk a Máriának szentelt május hónapot, és arról elmélkedünk, hogy szeretettel telve látogatást tett unokatestvérénél, Erzsébetnél – fejezte be a szerda délelotti általános kihallgatáson mondott beszédét XVI. Benedek pápa.