A bécsi katolikus-ortodox találkozó zárónyilatkozata

Mint már arról beszámoltunk, május 3 és 5 között az osztrák főváros látta vendégül azt a konferenciát, amelyet a Kultúra Pápai Tanácsa és a moszkvai Ortodox Pátriárkátus közösen szervezett a következő címmel:
„Visszaadni Európa lelkét. Az egyházak küldetése és felelőssége”. Az összejövetel végén a résztvevők üzenettel fordultak a G8-akhoz, vagyis a világ legfejlettebb 8 országához, amelyek júliusban Szent Pétervárott gyűlnek össze.
A felhívás egyben szól minden ortodox és katolikus hívőnek, minden kereszténynek, más vallási hagyományok követőinek, továbbá az európai országok közéleti vezetőinek.
A bécsi találkozón részt vett katolikus és ortodox képviselők figyelemmel kísérik az európai nemzetek sorsát, valamint a modern világban betöltött szerepüket. Az ortodox és a katolikus hagyományok ugyanahhoz az európai civilizációhoz tartoznak, befolyásuk különféle kultúrák kialakulásához vezetett az európai földrészen és a világ más részein. A két egyház híveit nemcsak a vallási, történelmi és kulturális örökség kapcsolja össze, hanem korunk köz- és magánéletére vonatkozó nézeteik is egyeznek. Annak a meggyőződésüknek adnak hangot, hogy az európai civilizációnak szüksége van az emberi szabadság és méltóság megvédésére és előmozdítására. Európának, ma sokkal inkább, mint valaha, arra van szüksége, hogy előmozdítsa az erkölcsi nevelést, mivel ennek hiánya szörnyű következményekkel járhat, mint például a különféle szélsőséges nézetek terjedése, a születések csökkenése, a környezetszennyeződés, az erőszak az emberi méltóság megalázása. Az állam kötelessége, hogy válaszoljon a társadalom erkölcsi elvárásaira, és visszatükrözze erkölcsi hagyományait politikai életében és törvényhozásában.
Az erkölcsi felelősség, valamint a szabadság alapelve épüljön be az emberi élet minden részébe: a politikába, a gazdasági életbe, az oktatás, a tudomány, a kultúra és a tömegtájékoztatás területére egyaránt. A keresztény egyházak, csakúgy mint a többi nagy vallási hagyomány, továbbra is az erkölcsi felelősségre nevelik az embereket. Az alapvető erkölcsi normák közösek a vallások nagytöbbsége számára. Az emberek lelki szomja továbbá pontosan arra indítja őket, hogy a választ a hitben keressék az életbevágóan fontos kérdésekre. Mivel a vallási szervezetek a társadalom részét alkotják, ez azt jelenti, hogy a plébániai és szerzetesi közösségek, egyházi iskolák és egyetemek, kulturális és szociális központok, amelyek erkölcsi felelősségre oktatnak, részesüljenek pozitív elismerésben az állam és a társadalom részéről. A hagyományos vallási szervezeteknek joguk van arra, hogy együttműködjenek minden jóakaratú emberrel a kultúra és a tudomány, az oktatás és a tömegtájékoztatás terén. A zene, a filmművészet, a színház, valamint az alkotó munka új formái, amelyeket a keresztény üzenet hat át, foglalják el méltó helyüket a kortárs életben, beleértve a tömegtájékoztatást is.
A két európai vallási hagyomány és más világi gondolkodásmódok erkölcsi alapelvei nélkül a földrész lakósai nem lesznek képesek arra, hogy megfelelően válaszoljanak a modern világ kihívásaira. Csak a szabadság és erkölcsi felelősség alapelveinek egybehangolása biztosíthatja Európa jelenének és jövőjének közjavát. A katolikus és ortodox egyházak képviselői készen állnak arra, hogy mindenkivel együttműködjenek, akik osztoznak ebben a meggyőződésükben. Ugyanakkor készen állnak a párbeszédre azokkal, akik nem teljesen értenek velük egyet, de nyitottak az eszmecserére. A keresztények, akik hirdetik a Krisztus feltámadásából fakadó reményt, más hitek és meggyőződések követőivel együtt, hozzájárulhatnak ahhoz, hogy etikailag megalapozott, igazságos és békés társadalomban élhessenek – zárják közleményüket a bécsi katolikus-ortodox találkozó résztvevői.