A Pápai Svájci Gárda fennállásának 500. évfordulója

Csütörtökön délután három órakor érkezett meg Róma egyik legszebb terére, a Piazza del Popolora az az emlékmenet, amely a svájci Bellinzonából indult el április 7-én. A menet tagjai, 80 volt svájci gárdista, 23 város érintésével, gyalog tette meg a 720 km-es, ún. Francigena zarándokutat, amely az angol városban, Canterburyben veszi kezdetét. A menet, mielőtt Rómába érkezett volna, Viterboban állt meg.
A Piazza del Popolon Róma városi vezetőségének képviselői, valamint a Gárda jelenlegi tagjai és az olasz csendőrség és rendőrség vezérkarának alakulatai köszöntötték az emlékmenet résztvevőit.
Elmar Mäder ezredes, a Pápai Svájci Gárda parancsnoka a következő beszédet intézte a téren összegyűlt rómaiakhoz:
Nagy érzelmeket kiváltó pillanat lehetett, amikor 500 évvel ezelőtt áthaladt e kapu alatt a Pápai Svájci Gárda első osztaga. 1506. január 22-én, este érkezett ide a 150 fős csapat, három hónapos gyaloglás után, II. Gyula pápa kérésére. A gárdistákat a hála érzülete töltötte el, alig várták, hogy megkezdjék szolgálatukat, hogy találkozzanak a
Szentatyával. Minden bizonnyal azonban kíváncsiak voltak arra is, hogy megismerjék Rómát, ahol még egyikük sem járt.
A Svájci Gárda tagjai még aznap este a reneszánsz legfontosabb műhelyébe léptek be, ami a Szent Péter Bazilika volt. Egészen napjainkig sokszínű egyenruhájuk az alapítás napjaira emlékeztet. Ma mintegy 110 gárdista érkezik Rómába és nem éreznek másként, mint elődeik. Ugyanakkor fennáll egy nagy különbség a két osztag között: akik most jönnek, azok már mind szolgáltak a gárdában, Rómában töltötték életük egy fontos szakaszát. Szívesen térnek vissza, és ezért vállalták a fáradságot. Útközben mindenütt az olaszokra jellemző vendégszeretettel fogadták őket. Az olasz nép bízta meg őket azzal a feladattal, hogy köszöntsék a Szentatyát. Hamarosan, katonai szertartás során sor kerül ennek a feladatnak a teljesítésére, a Szent Péter téren.
Aki már járt Rómában, az mindig érzi a vágyat, hogy visszatérjen ide, ezt jelképezi az a szokás, hogy a látogatók pénzérméket dobnak a Trevi kútba. Ahhoz, hogy megértsük és éljük Rómát, el kell merülnünk történelmében, kultúrájában és valóságában.
Ez így van a Svájci Gárda számára is. A Gárda idővel egy kor tanújává vált. Az emlékmenet, amelyet fennállásunk 500. évfordulójára tartottunk, fél évezredre emlékezik, amely során a svájci fiatalok Rómába jöttek – folytatta beszédét Elmar Mäder ezredes parancsnok, annak a meggyőződésének adva hangot, hogy továbbra is mindig ugyanazok az indokok motiválják a fiatalokat, hogy Gárdisták legyenek Rómában.
Mindenekelőtt a legfontosabb szempont, hogy Krisztus földi helytartóját szolgálhatják. Aki Rómába jön, hogy gárdista legyen, az Krisztus felé indul el. Mivel hiszünk Benne, ezért örökösen Őt keressük, arra törekszünk, hogy Hozzá kerüljünk közelebb.
A gárdisták életének másik szempontja a bajtársiasság, amely egymást támogatja, elviseli, és amely gyakran életre szóló barátsággá válik.
Ezen túl számolni kell egy főváros, sőt „A” főváros és lakói vonzerejével. Rómában maradéktalanul megéljük a történelmet. Itt a látóhatár nem zárul le az Alpok hófedte csúcsaival, sem földrajzilag, sem lelki dimenziójában. Itt a nap melegíti szívünket. A rómaiak kitárják szívüket, a Tevere partjain, itt lakik a vendégszeretet. Most ez a mai esemény alkalmat ad arra, hogy a Svájci Gárda nevében szívből megköszönjem Rómának és a rómaiaknak a város vendégszeretetét. A svájci gárdisták 500 éve jellegzetesen hozzájárulnak a városról kialakult képhez. Mondhatjuk, hogy a Svájci Gárda Róma szerves részévé vált. Ugyanakkor Róma minden svájci gárdista fontos részévé válik. Az Örök Városban töltött évek minden svájci gárdista számára a „szív zsákmányává” válnak. Ez azt jelenti, hogy legalább egyszer a svájci gárdista legyőzöttnek érezheti magát, mégpedig a város varázsától. Ezért állíthatom, hogy egy kicsit mindnyájan rómaiakká válunk. Köszönjük Róma!
A menet azonban még nem ért véget. A cél Szent Péter és Péter utóda. Induljunk el a Szentatya felé. Neki esküdtünk hűséget. És továbbra is folytatjuk a menetet – Krisztus felé! Jó estét Róma! – fejezte be beszédét Elmar Mäder ezredes, a Pápai Svájci Gárda parancsnoka.
A fogadtatás után a Svájci Gárda és a menet tagjai gyalog, a többi alakulat pedig autón tette meg a kb. 3,7 km-es utat a Via della Conciliazionén keresztül a Szent Péter térig. Pontosan 5 órakor, XVI. Benedek pápa dolgozószobája ablakából áldását adta a fennállásának ötödik centenáriumára emlékező Svájci Gárdára és a téren összegyűlt ünneplő tömegre.