A Szentatya látogatása az Isteni Szeretet Szűzanyja Mária kegyhelyen

XVI. Benedek pápa május elsején, Munkás Szent József liturgikus ünnepén délután a Róma környéki Isteni Szeretet Szűzanyja Mária kegyhelyet kereste fel. A Szentatya negyed hatkor helikopteren érkezett meg a szentély közelében lévő sportpályára, majd autón folytatta útját a kegyhelyhez, ahol hívek ezrei várták már és ahol elsőként római helynöke Camillo Ruini bíboros, Paolo Schiavon Róma déli szektorának segédpüspöke, valamint Pasquale Silla prelátus, a szentély rektora köszöntötték. Silla prelátus a Pápához intézett szavaiban a templomban tisztelt Mária kegyképről szólt, amely elé olyan sok zarándok hozza el örömét és fájdalmát, majd emlékeztetett a szentély által megvalósított karitatív művekre, a hivatásébresztés és a misszió területén végzett munkára.
Mint ismeretes, a szentély egy 1740-ben bekövetkezett csoda nyomán jött létre, amikor egy Róma felé tartó zarándok, a Szűzanyához fohászkodva menekült meg a hirtelen felbukkant kóbor kutyák támadásától. A legnagyobb csodát pedig az jelentette, hogy 1944-ben a rómaiak az itt őrzött kegykép előtt imádkozva eszközölték ki a Szűzanyától, hogy városuk felszabaduljon a náci megszállás alól.
XVI. Benedek pápa a hívekkel együtt elimádkozta az örvendetes olvasót, majd az ájtatosság végén beszédet mondott.
A Szentatya nagy örömének adott hangot, hogy az Isteni Szeretet Szűzanyja szentélyében együtt imádkozhatta el a szentolvasót a hívekkel. Ez a kegyhely jól kifejezi a Szűzanya iránti ájtatos szeretetet, amely mélyen gyökerezik Róma lakóinak lelkében és történelmében. A Pápa örömét még csak fokozta, hogy szeretett előde, II. János Pál nyomdokaiba léphetett, aki pontosan 27 évvel ezelőtt, 1979. május elsején tette pápaként első látogatását ezen a kegyhelyen. Az örvendetes olvasó öt titka- folytatta beszédét a Pápa - felsorakoztatja lelki szemeink előtt üdvösségünk kezdetét, attól fogva, amikor Jézus a Szentlélek erejéből megfogan Szűz Mária méhében, egészen addig, amikor a 12 éves Jézust szülei megtalálják a jeruzsálemi templomban. Elismételtük és magunkévá tettük az Angyal szavait: „Üdvözlégy Mária, kegyelemmel teljes, az Úr van teveled”, valamint azokat a kifejezéseket is, amelyekkel Szent Erzsébet fogadta Szűz Máriát, aki készségesen felkereste, hogy segítse és szolgáljon neki: „Áldott vagy te az asszonyok között és áldott a te méhednek gyümölcse”. Szemléltük Mária engedelmes hitét, azt, hogy maradéktalanul bízik Istenben, és tökéletesen átadja magát neki. A Pásztorokkal együtt mi is közel éreztük magunkat a Gyermek Jézushoz, aki a jászolban fekszik, felismertük benne és imádtuk Isten örökös Fiát, aki szeretetből testvérünk és egyedüli Üdvözítőnk lett. Máriával és Józseffel együtt mi is beléptünk a jeruzsálemi Templomba, hogy a Gyermeket Istennek ajánljuk és elvégezzük a „megtisztulás” szertartását, itt hallottuk az agg Simeon szavaiban, hogy az üdvösséggel együtt jár a kereszt, az a tőr, amely a Fiú keresztje tövében átjárja majd az Anya szívét és ezáltal nemcsak Isten, hanem mindnyájunk közös Anyjává válik.
Ezen a kegyhelyen Máriát az Isteni Szeretet Szűzanyja névvel tiszteljük. Ez a név tökéletesen megvilágítja azt a kapcsolatot, amely Máriát a Szentlélekhez fűzi, léte kezdetétől fogva, amikor fogantatásakor, a Szentlélek, az Atya és a Fiú örökös Szeretete, lelkébe költözött és megóvta a bűn minden árnyékától. Ugyanennek a Léleknek az erejéből született meg méhében Isten Fia, majd a Lélek kegyelmével egész életében beteljesedtek szavai: „Íme az Úrnak szolgáló leánya”. Végül pedig a Szentlélek erejében, Mária, testével, teljes emberségével együtt a Mennybe vétetett, ahol Fia mellett foglal helyet az Atya dicsőségében.
A Szentatya ezután idézett „Deus caritas est” k. enciklikájából: Mária egy asszony, aki szeret. Mint hívő, aki hitében Isten gondolatait gondolja, és Isten akaratát akarja, nem lehet más, mint egy asszony, aki szeret”. Igen, Mária annak a szeretetnek a gyümölcse és jele, amellyel Isten van irántunk, Isten gyöngédségét és irgalmasságát jelképezi.
Ezért minden idők híveivel együtt Máriához fordulunk szükségleteinkben és reményeinkben, életünk örömteli és fájdalmas eseményeiben – mondta a Pápa, majd őszinte részvétét fejezte ki az Ischia szigetén vasárnap bekövetkezett természeti csapás áldozatai hozzátartozóinak. Mint ismeretes, a nagy esőzés által előidézett földcsuszamlás következtében négy személy veszítette életét.
Májusban megnő azoknak a száma, akik a római plébániákról és más vidékekről ebbe a szentélybe zarándokolnak el, hogy imádkozzanak, hogy élvezzék a hely szépségét és pihentető békéjét – mondta a Pápa, majd így folytatta:
„Innen, az Isteni Szeretet Szentélyéből erőteljes segítséget és lelki támaszt várunk a római egyházmegye számára, személyem, Róma püspöke és munkatársaim, a többi püspök számára, a papok, a családok, a hivatások, a szegények, a szenvedők, a betegek, a gyermekek, az idősek, az egész szeretett olasz nemzet számára. Különösen várjuk azt a belső energiát, amely szükséges a rómaiak által 1944-ben tett fogadalom megtartásához, amikor azt kérték ünnepélyesen az Isteni Szeretet Szűzanyjától, hogy őrizze meg az Örök Várost a háború szörnyűségeitől, és kérésük meghallgatásra talált. A fogadalom arra vonatkozott, hogy a rómaiak megjavítják erkölcsi magatartásukat, hogy jobban hasonuljanak Jézushoz. Ma is szükség van az Istenhez, a Szeretet Istenéhez való megtérésre, hogy a világ megszabaduljon a háborúktól és a terrorizmustól. Erre emlékeztetnek sajnos minket azok az áldozatok, akik csütörtökön veszítették életüket Irakban, Nasszíriában” – mondta a Szentatya, Mária, a béke Királynője anyai közbenjárásába ajánlva az elhunytakat. Végül XVI. Benedek pápa megismételte "Deus caritas est" k. enciklikájának felhívását: éljünk szeretetben és ezáltal engedjük be a világba Isten világosságát.