Május elsején, Munkás Szent József liturgikus ünnepén, XVI. Benedek pápa felkeresi
a Róma környéki Isteni Szeretet Szűzanyja kegyhelyét, ahol a hívekkel együtt elimádkozza
a szentolvasót
A Szentatya a Máriának szentelt május hónapot a rómaiak számára olyan kedves szentélyben
kívánja kezdeni – mondta Pasquale Silla prelátus, a kegyhely igazgatója és plébánosa.
A Pápa helikoptere május elsején délután 5 órakor száll fel a Vatikánból, a kegyhelyen
Camillo Ruini bíboros, a Pápa római helynöke, Paolo Schiavon római segédpüspök, valamint
Silla prelátus fogadják. A rózsafüzér elimádkozása után XVI. Benedek pápa beszédet
intéz a hívekhez. Ezt követően a Szentatya magánlátogatást tesz az új szentélyben,
amelyet II. János Pál pápa szentelt fel a 2000-es nagy jubileum előestéjén. XVI. Benedek
pápa nem sokkal este 7 óra előtt indul vissza a Vatikánba. II. János Pál pápa háromszor
kereste fel az Isteni Szeretet szentélyét: először 1979-ben, amikor a plébánia ifjúsági
csoportjának kiszolgáltatta a bérmálás szentségét. Másodszor 1987-ben, hogy megnyissa
a rendkívüli Mária évet, majd 1999. július 4-én, amikor az új templomot felszentelte.
XVI. Benedek pápát is szoros szálak fűzik a római Mária kegyhelyhez: bíborosként
több ízben is tett itt magánlátogatást, legutoljára 2004. júniusában. Most, amikor
pápaként először keresi fel a szentélyt, találkozik a kegyhely lelkipásztori gondozását
végző két szerzetes család tagjaival, amelyek a következők: az Isteni Szeretet Szűzanyja
Leányainak Kongregációja, valamint az Isteni Szeretet Szűzanyja oblátusainak papi
testülete. A szentély történetéhez fűződik egy 1740-ben végbement csoda. Egy,
valószínűleg a Szent Péter bazilika felé igyekező zarándok eltévedt a Róma környéki
mezőkön, ahol hirtelen kóbor kutyák támadták meg, amikor váratlanul megpillantotta
egy közeli romos kastély tornyán a Szűzanya képét, kezében a kis Jézussal, felette
pedig a Szentlélek jelképével, egy galambbal. A zarándok a Szűzanyát hívta segítségül,
és fohásza nyomán a kóbor kutyák, mintha titokzatos parancsnak engedelmeskednének,
felhagytak üldözésével. A csoda híre gyorsan elterjedt, aminek következtében zarándokok
szüntelen áradata kereste fel a helyet éjjel-nappal. Az ősi szentélyt 1744-ben építették
a csodás kegykép befogadására. Az 1750-es szentév során Rezzonico bíboros, a későbbi
XIII. Kelemen pápa szentelte fel és főoltárát az Isteni Szeretetnek ajánlotta. 1944-ben,
a náci megszállás idején, a rómaiak ismételten Máriához fordultak segítségért, azért
fohászkodva, hogy óvja meg a várost újabb támadásoktól az 1943-as bombázásokat követően,
amelyek során elpusztult a Szent Lőrinc bazilika környéke. Válaszolva XII. Piusz pápa
felhívására, a hívek június 4-én délután 6 órakor a római Szent Ignác templomban gyűltek
össze, ahová elhozták a szentély csodás Mária kegyképét, és az előtt imádkoztak Róma
felszabadításáért. Hármas fogadalmat tettek a Szűzanyának: megígérték, hogy felhagynak
az erkölcstelen szokásokkal, hogy felújítják a szentélyt és azt, hogy karitatív művet
valósítanak meg a szentélynek helyt adó vidéken. Az engesztelő imával csaknem
egyidejűleg a német hadsereg kivonult a városból, a szövetséges csapatok pedig megkezdték
békés bevonulásukat: a Szűzanya meghallgatta a rómaiak fohászait. Több évtized telt
el, mire 1996-ban megkezdték az új szentély építését. Az építészek, Costantino Ruggeri
ferences atya és Luigi Leoni, a domboldalba vájt, egyfajta „barlang-templomot” terveztek,
a hatalmas üvegablakokon az Ave Maria felirat olvasható, egy óriás nap, a szél és
a tűz a Szentlelket jelképezik, a sötét- és világoskék csíkok pedig az eget és a tengert
idézik. Az új templom, amelynek oltára carrarai fehér márványból készült, kétezer
személy befogadására alkalmas.