XVI. Benedek pápa katekézise a szerda délelőtti általános kihallgatáson

A Szentatya az általános kihallgatás során az egyházi év tetőpontját alkotó húsvéti szent három napról elmélkedett, amely során ismét átéljük Urunk szenvedésének, halálának és feltámadásának misztériumát. Ezek a napok arra szolgálnak, hogy felébresszék bennünk a vágyat, hogy csatlakozzunk Krisztushoz és odaadóan kövessük őt, Aki élete feláldozásig szeretett minket. Mi is voltaképpen a húsvéti szent három nap, a Sacrum Triduum Paschale, ha nem Isten emberek iránti szeretetének magasztos megnyilvánulása.
A Szentatya katekézisében ezután bővebben kifejtette a húsvéti szent három nap értelmét és jelentését.
A szent három nap nagycsütörtökön az Úr Vacsorájának emlékére bemutatott szentmisével kezdődik meg, bár általában a délelőtt folyamán is van egy fontos szentmise – a krizma szentelési mise - a püspöki székhelyeken. Ezen a szent napon emlékezünk a papság és az Oltáriszentség megalapítására, amelyben Krisztus teljesen felajánlotta magát az emberiségnek. Azon az éjszakán, amikor elárulták új parancsot hagyott meg nekünk, a testvéri szeretet parancsát a szolgák alázatos cselekedetét idéző lábmosás megkapó gesztusával. Ez a nagy titkokat feltáró nap szentségimádással zárul, az Úr Jézus Getszemáni kerti halálos szenvedésére emlékezve. Máté evangéliumának elbeszélésből tudjuk, hogy Jézus arra kérte tanítványait, hogy virrasszanak vele, ám ők elaludtak. Ezek voltak számára a magány és az elhagyatottság órái, majd következett elfogatása és kálváriájának fájdalmas kezdete. .
Nagypéntek Jézus kínszenvedése misztériumának ünneplése, a böjt és a bűnbánat napja, amely során a keresztfán függő Krisztust szemléljük. A templomokban felhangzik a passió, Urunk szenvedésének története és Zakariás próféta jövendölése arról, akit „keresztül szúrnak”. Szent Pál szavai szerint Jézus átdöfött szívében rejlik „a tudomány és bölcsesség minden kincse”, sőt „benne lakik testileg az Istenség egész teljessége”. Ezért állíthatja tehát az apostol teljes bizonyossággal, hogy „nem akar másról tudni, csak Jézus Krisztusról, a megfeszítettről.” Valóban a Kereszt feltárja, hogy „mekkora a szélessége és hosszúsága, magassága és mélysége” „Krisztus minden ismeretet felülmúló szeretetének”, mely eltölt minket Isten teljességével. A Szentatya itt Deus caritas est enciklikája szavaira emlékeztetett: „A Megfeszített misztériumában teljesedik be az, hogy Isten saját maga ellen fordul, amikor önmagát ajándékozza, hogy felemelje és üdvözítse az embert.” Ez a szeretet legradikálisabb formája. Nagy Szent Leó ezt így fejezte ki: „Krisztus keresztje minden áldás forrása és minden kegyelem oka”.
Nagyszombaton az egyház lélekben egyesülve Máriával Jézus sírjánál időzik imádságban, ahol Isten Fiának teste nyugszik, mintha megpihenne a halálával véghezvitt megváltás teremtő műve után. Késő este kezdődik meg az ünnepi húsvéti virrasztás, amely során minden templomban az újonnan megkereszteltek és az egész keresztény közösség szívéből előtör a Glória és a Húsvéti Halleluja öröméneke, mert Krisztus feltámadt és legyőzte a halált.
A húsvéti szent háromnap bemutatás után a Szentatya emlékeztette az általános kihallgatáson résztvevő zarándokok sokaságát, hogy az egyház ezekben a napokban azt kéri a hívektől, hogy járuljanak a Bűnbánat szentségéhez. Az őskeresztény közösségekben Nagycsütörtökön a püspök tartotta meg a penitensek számára a kiengesztelődés szertartását. A történelmi körülmények megváltoztak ugyan, de továbbra is megőrizte értékét az, hogy a Húsvétra alapos szentgyónással kell felkészülni. A bűnbánat szentségében kapott megbocsátás a béke forrása és a béke apostolává tesz bennünket a mai világban, amelyben sajnos folytatódik a megosztottság, a szenvedés, az igazságtalanság, a gyűlölet és az erőszak drámája. Ám mi tudjuk, hogy nem a gonoszságé az utolsó szó, mert a megfeszített és feltámadt Krisztusé a győzelem. Ebből a bizonyosságból merítve az erőt bátrabban és nagyobb lelkesedéssel tudjuk elkötelezni magunkat az evangélium által inspirált társadalom építésében. A Szentatya végül az egybegyűlteket arra buzdította, hogy hittel és jámbor lélekkel készüljenek a húsvéti ünnepekre a Legszentebb Szűz Mária oltalmával, aki fiával volt a kínszenvedés órájában, de osztozott vele a feltámadás örömében is.