XVI. Benedek pápa homíliája 2006 Virágvasárnapján

„Virágvasárnap II. János Pál pápának köszönhetően immár 20 éve különös módon a fiatalok napja” – kezdte homíliáját a Szentatya. Ezen a napon a fiatalok Krisztushoz mennek és szeretnék elkísérni őt városaikban és falvaikban, hogy Ő közöttünk maradjon és elhozhassa békéjét a világnak. Ha mi valóban Jézushoz akarunk menni és az ő útjain akarunk vele együtt haladni, akkor fel kell tennünk ezeket a kérdéseket: Melyik az az út, amelyen Ő vezetni akar bennünket? Mit várunk Tőle? És Ő mit vár tőlünk? „
Ahhoz, hogy megértsük mi is történt valójában Virágvasárnap és azt, hogy mi ennek a jelentése, fontossá válik egy részlet, amelynek igazi értelmét még a tanítványok is csak később értik meg. Jézus a falusi emberek egyszerű állatán, szamárháton vonul be Jeruzsálembe, nem pedig díszes királyi kocsin sem pedig lóháton, mint a világ hatalmasai. János elbeszélése szerint a tanítványok is csak Húsvét után döbbentek rá, hogy ezáltal teljesedett be az írások szava: „Ne félj Sion leánya. Nézd csak Királyod jön szamárcsikó hátán.” Ahhoz, hogy megértsük e jövendölést és Jézus e szellemben véghez vitt tetteit, meg kell hallgatnunk Zakariás teljes szövegét. Ebben a próféta három dolgot állít az eljövendő királyról, azaz Jézusról: azt, hogy Ő a szegények, a béke és az egyetemesség királya.
Első helyen tehát Zakariás azt mondja, hogy az eljövendő Király a szegények királya lesz, szegény a szegények között. A szegénység ebben az értelemben azokat az egyszerű és alázatos hivő lelkeket jelenti, akik Jézus alakja köré gyűlnek, a Hegyi Beszéd első boldogságának távlatában. Valaki lehet anyagilag tényleg szegény, de ha eltölti a gazdagság és a belőle származó hatalom iránti epekedés, akkor szíve szerint a gazdagokhoz tartozik. A jézusi és a prófétai szegénység előfeltétele viszont ennek az ellenkezője, az, hogy bensőnkben szabadok vagyunk a kapzsiságtól és a hatalomvágytól. Ez sokkal több annál, mint hogy egyszerűen megosztjuk másokkal az anyagi javakat. Mindenek előtt arról van szó, hogy megtisztítjuk a szívünket, és elismerjük, hogy a birtoklás felelősség, feladat mások iránt, hogy Isten szeme elé helyezzük magunkat és engedjük, hogy Krisztus vezessen bennünket, aki bár gazdag volt értünk szegénnyé lett. A belső szabadság az előfeltétel annak, hogy felülkerekedjünk a mai világban pusztító korrupción és kapzsiságon és ezt a szabadságot csak akkor találjuk meg, ha Isten lesz gazdaságunk forrása, ha türelmesek vagyunk a napi áldozathozatalban, mert ezen keresztül fejlődik ki az igazi szabadság. Virágvasárnap mi azt a királyt – Jézust - dicsőítjük, Aki mutatja nekünk az utat a lelki szabadság felé.
A próféta második dologként azt mondja, hogy ez a király a béke királya, aki szétzúzza a harci szekereket, széttöri az íjakat és hirdeti a békét a népnek. Jézus alakjában ez a Kereszt jele által valósul meg. A kereszt ugyanis a széttört íj, bizonyos értelemben Isten új és igazi szivárványa, amely összeköti az eget a földdel és hidat emel a földrészek közötti mélységek fölött. Jézus új fegyvert ad a kezünkbe, a keresztet, a kiengesztelődés és a halálnál is erősebb szeretet jelét. Emlékezzünk rá, hogy, amikor keresztet vetünk, nem válaszolhatunk igazságtalansággal az igazságtalanságra, erőszakkal az erőszakra és emlékezzünk rá, hogy a gonoszt csak a jóval győzhetjük le és soha nem válaszolhatunk rosszal a rosszra.
A próféta harmadik megállapításával meghirdeti az egyetemességet: a béke királyának hatalma tengertől tengerig terjed… a föld végső határáig. A föld ősi ígéretét itt új látásmód helyettesíti: a messiás király birodalma már nem egy meghatározott ország, amely különválik a többitől és elkerülhetetlenül a többi fölé emelkedik. Az ő országa a földkerekség, az egész világ. Ő egységet teremt a kultúrák sokszínűségében a világ minden szögletében, Ő eljön a nyomorúságos kunyhókba és szegény falvakba éppúgy, mint a pompás székesegyházakba. Ő mindig ugyanaz, Egyetlen és így a vele közösségben imádkozók maguk között is egységben vannak az egyetlen testben. Krisztus úgy uralkodik, hogy kenyerünkké válik, hogy önmagát adja nekünk. Ő ily módon építi Országát.
Ez az összefüggés még világosabbá válik az Ószövetség Virágvasárnap alkalmazott más szavaiban. A tömeg így köszönti Jézust: „Hozsanna, áldott, ki az Úr nevében jön.” Ezek a szavak a Sátrak ünnepére utalnak, amikor a hívek pálma, mirtusz és barka ágakkal járják körben az oltárt. Most a nép ezeket a szavakat Jézusra alkalmazza, akiben meglátja, hogy az Úr nevében jön, hogy Ő a Messiás. . Jézusban tehát felismerik Azt, Akiben Isten jelen van közöttünk. Izraelnek ez a reménykiáltása az egyház kiáltásává vált Ahhoz, Aki új módon jött el közénk az Eucharisztiában. Köszöntsük Őt, aki testével és vérével elhozta Isten dicsőségét a földre, Aki eljött és mégis Abban maradt, akinek el kell majd jönnie. Lépjünk be az Ő békéjének uralmába és köszöntsük benne minden testvérünket, hogy Ő valóban a béke uralma legyen ebben a szétszakított világban.
A próféta által hirdetett jegyek– szegénység, béke és egyetemesség - a kereszt jegyében válnak eggyé. Ezért lett a Kereszt az Ifjúsági Világnapok középpontjává. Volt egy olyan időszak – amely bizonyos értelemben még most is tart – amikor a kereszténységet visszautasították éppen a kereszt jele miatt. Sokan azt mondták, hogy a kereszt áldozat, az élet tagadása, mi azonban teljes életet szeretnénk élni, korlátozások és lemondások nélkül. Semmi mást nem akarunk, csak élni. Virágvasárnap azonban azt üzeni, hogy az egyetlen nagy igen a kereszt és hogy éppen a kereszt az élet fája. Nem akkor találjuk meg az életet, ha birtokba vesszük, hanem akkor, ha odaajándékozzuk. A szeretet önajándékozás, ezért az igazi életet a Kereszt jelképezi Ma ezt a keresztet, amely főszereplője volt a kölni ifjúsági Világtalálkozónak átadják egy Sydneyből érkezett küldöttségnek, ahol 2008-ban a világ ifjúsága ismét Krisztus körül gyűlik egybe, hogy Vele együtt építse a béke országát. A Szentatya végül köszönetet mondott a fiataloknak, akik a találkozó előtt elviszik a keresztet a világ útjain, majd ezekkel a szavakkal zárta virágvasárnapi homíliáját: „Imádkozzunk, hogy Jézus nyissa ki a mi szívünket is, és Keresztjének nyomába szegődve szeretete és békéje hírnökeivé váljunk a világban.”