Miklósházy Attila jezsuita püspök, a külföldi magyarok lelkipásztorának lemondását
elfogadta a Szentatya
XVI. Benedek pápa elfogadta Miklósházy Attila jezsuita atya, a külföldön élő magyarok
lelkipásztori gondozásával megbízott püspök hivataláról történt lemondását. Erre az
egyházi törvénykönyv 401. kánonjának első paragrafusa szerint került sor, amely a
75. életévüket betöltött püspököket felkéri arra, hogy „nyújtsák be lemondásukat a
pápának, aki az összes körülmény figyelembe vételével hozza meg döntését.” Miklósházy
Attila 1931. április 5-én született Diósgyőrött. 1949-ben lépett be a Jézus Társaságába.
Filozófiai és teológiai tanulmányait 1950 és 52 között a budapesti Hittudományi Akadémián
kezdte meg és Kanadában, Torontóban fejezte be, miután 1956-ban elhagyta Magyarországot.
Később Rómában a Gergely Egyetemen doktori fokozatot szerzett teológiából. 1961-ben
szentelték pappá Torontóban. Ünnepélyes jezsuita fogadalmait 1966. augusztus 15-én
tette le Rómában a Gesú templom Szent Ignác oltáránál. 1967-től 1984-ig előbb a torontói
Regis College-ban, majd a Szent Mihály egyetemen tanított teológiát, 1984-től a főegyházmegyei
Szent Ágoston szeminárium teológiai fakultásának dékánja volt. II. János Pál pápa
1989. augusztus 12-én nevezte ki a külföldön élő magyarok püspökévé és november 4-én
szentelte püspökké Carter bíboros a torontói Szent Mihály székesegyházban. Az azóta
eltelt több, mint 16 évben Miklósházy Attila püspök ellátogatott a világ minden tájára,
ahol magyarok élnek. Amint rendtársa Nemesszeghi Ervin atya írta róla: „Személyében
a magyar emigráció egy teljesen Krisztusnak és a magyarságnak elkötelezett, a Szentatyához
és az egyházhoz hű …okos és körültekintő főpásztort kapott.” Most hallgassák meg Németh
László prelátus, a római Pápai Magyar Intézet rektorának méltatását: