500 év a Pápa Szolgálatában - a Svájci Gárda története
1506-2006

Kedden délelőtt 11 órakor a Szent Péter bazilika Nagy Károly szárnyában sajtó konferencia keretében mutatták be azt a kiállítást, amely július 30-ig tekinthető meg minden nap reggel 9 és 19 óra között, illetve szerdán – az általános pápai kihallgatás miatt – csak 13 és 19 óra között tart nyitva, míg szombaton reggel 9-től este 8 óráig látogatható. A belépődíj 7 euró, a kedvezményes jegy ára 5 euró. A sajtótájékoztatóra a Nagy Károly szárny előcsarnokában került sor, amelyet a svájci és a vatikáni zászlókon kívül a svájci kantonok zászlói díszítettek. Itt állították ki továbbá az eddigi 33 parancsnok portré festményét is. A jelenlegi parancsnok portréját Natália Carkova, II. János Pál hivatalos festője készítette el.
A sajtótájékoztatón elsőnek Elmar Theodor Mäder parancsnok szólalt fel, aki felsorolta a kiállítás céljait: először is az, hogy bemutassa a svájci gárdisták történetét, életét, azt, hogy miért vállalkoznak ma is fiatalok arra, hogy akár életüket is adják a Római Pápáért, Krisztus helytartójáért. Azt is megjegyezte, hogy az 500 éves jubileumon túl azt is ünneplik, hogy XVI. Benedek az 50. pápa, akit a svájci gárda szolgál. A svájci gárda nemcsak a Vatikánban van jelen, hanem hozzátartozik az Örök Város életéhez is, a gárdisták akkor is a Pápa őrségét képviselik, amikor szabadidejüket töltik a különféle római szórakozóhelyeken.
Mauro Piacenza püspök, a Kulturális Javak Pápai Bizottságának elnöke, beszédében azt emelte ki, hogy a svájci gárda békés, diszkrét, de állandó jelenléte a Pápa mellett, bizonyítja Péter utódának egyedülálló jelentőségét.
Giovanni Morello professzor, a kiállítást szervező tudományos bizottság elnöke ismertette az öt részből álló kiállítás anyagát.
Az első teremben láthatjuk a svájciak 1506-os római bevonulásának dokumentációját, többek között II. Gyula pápa bulláját, amelyet a svájci Konföderációhoz intézett a gárdisták toborozását illetően, valamint azok a damaszt zászlókat, amelyeket a Pápa küldött hálából a különböző svájci kantonoknak. Ezek között van az az eredetileg Svájcban őrzött zászló is, amelyet Schwycz kantonnak adományozott, és amelyből származik Svájc mai zászlója.
A második terem a svájci gárda történelmének fontos epizódját idézi fel, Róma kifosztását a császári csapatok által, amire 1527-ben került sor. Ekkor 147 svájci gárdista veszítette életét VII. Kelemen pápa védelmében. Olyan tárgyakat is láthatunk, amelyeket Róma kifosztásakor vittek el a császári csapatok a nemesi palotákból és templomokból, és amelyeket sikerült visszaszerezni, mint például VII. Kelemen triptichonját, amelyet egy spanyol katona vitt magával, de végül megbánta tettét és Cagliariban hagyta az értékes szárnyas oltárt, amely a Pápa hálószobáját díszítette.
A harmadik terem az évszázadok során egymást követő Pápák és a Svájci Gárda közötti kapcsolatot idézi fel, festmények, rézkarcok révén, amelyek a svájci gárdistáknak az ünnepélyes pápai szertartásokon való jelenlétéről tanúskodnak, mint szentté avatás, a Szent Kapu kinyitása illetve bezárása, a konklávék.
A negyedik terem a Pápa gárdájának az Örök Városban való jelenlétét dokumentálja festmények, korabeli fényképek és képeslapok által.
Az utolsó teremben megtekinthetők a gárdisták hétköznapi illetve különféle alkalmi, ünnepi egyenruhája, fegyverzete. A kiállítást egy videó zár le, amely a gárdisták mindennapi életébe is bepillantást nyújt: hogyan készülnek fel szolgálatukra, hogyan zajlik az ünnepélyes eskütétel, illetve elvezet bennünket azokba a helységekbe, ahol szabad idejüket töltik, a tornaterembe, könyvtárba, cellaszerű hálószobájukba, közös étkezőjükbe.