Isten szolgája, II. János Pál halálának első évfordulójára készülve..
Megjelent Renzo Allegri: Fatima Pápája c. könyve

Világszerte készülődnek II. János Pál pápa halála első évfordulójának méltó megünneplésére. Olaszországban minden nap újabb és újabb kiadványok látnak napvilágot, kongresszusokon, konferenciákon mélyítik el a több mint 26 évig tartó pápaság tanítását.
Pénteken jelent meg Renzo Allegri „Fatima Pápája” c. kötete, amely a fatimai üzenet fényében elemzi II. János Pál életének egyes epizódjait, pápasága eseményeit. Mint ismeretes, a Szűzanya 1929-ben Lúcia nővéren keresztül azt kérte, hogy a Pápa a világ püspökeivel együtt, ajánlja fel a világot Szeplőtelen Szívének, külön említést téve Oroszországról. Ez lett volna a feltétele annak, hogy elkerüljék a háborút, illetve megakadályozzák, hogy Oroszország a világ többi részén is elterjessze tévtanait. A Szűzanya által kért feltételek csak 55 évvel később valósultak meg. Megváltásunk rendkívüli szentévében, 1984. március 25-én II. János Pál pápa a Szent Péter téren, a Fatimából erre az alkalomra Rómába szállított Szűzanya kegyszobor előtt térdelve, több mint 150 ezer hívő jelenlétében tette meg az ünnepélyes felajánlást. Ezekhez a közismert tényekhez kapcsolódik az a kevéssé ismert epizód, hogy a Szentatya régi barátja, Pavel Hnilica szlovák püspök, a Szent Péter téren tett felajánlással egyidejűleg titokban szentmisét mutatott be a Kreml egyik múzeummá átalakított székesegyházában és a Szentatyával lelki egységben Oroszországot Mária Szeplőtelen Szívének oltalmába ajánlotta. A szlovák főpásztor visszaemlékezései szerint Teréz anya volt a különleges misszió értelmi szerzője. „Fatimából hazatérve, ahol találkoztam Lúcia nővérrel, elmondtam Teréz anyának, hogy a Szűzanya, a különféle jelenések során összesen 22 alkalommal tett említést Oroszországról, ezzel is bizonyítva rendkívüli anyai gondoskodását az orosz nép iránt. Teréz anyára is mély benyomást tett ez a felfedezés és ekkor támadt az az ötlete, hogy megszervezze a kommunista ellenes tevékenységéért Csehszlovákiában halálra ítélt főpásztor szovjetunióbeli utazását. Mivel Teréz anya jó barátságban volt a calcuttai orosz konzullal, rajta keresztül szerzett szovjet beutazási engedélyt Hnilica püspök számára.
A főpásztor, hűséges munkatársával együtt március 24-én hajnalban érkezett meg Moszkvába, ahol az útlevélkezelő tisztnek nyomban jogos kétségei támadtak az útlevél hitelességét illetően. Hnilica püspök ugyanis olasz útlevéllel utazott, és úgy tett, mintha nem értene oroszul. Miközben mínusz 15 fokos hidegben várakozott a tiszt intézkedéseinek eredményére, lelki szemeivel már látta saját magát szibériai fogságban. Elővette zsebéből a Teréz anyától kapott rózsafüzért, és így imádkozott: „Uram, legyen meg a Te akaratod”. Az ima hatásának tulajdonította, hogy a tiszt végül lepecsételte és visszaadta útlevelét. Március 25-én délelőtt, turisták közé vegyülve Hnilica püspök felkereste a Kremlt, a pátriárka Uszpenszkij székesegyházát. A többi látogatóval együtt végigjárta a múzeumnak berendezett templomot, majd kihasználva azt a pillanatot, amikor egyedül maradt, Hnilica püspök titokban bemutatta a szentmisét, a magával hozott kenyérmorzsával és egy csepp borral. Mélyen megrendítő vallási élményben volt része, hiszen 76 év óta nem került sor szent liturgiára ebben a templomban. Teréz anya kívánságának megfelelően, a tőle kapott csodás Mária érmet pedig elhelyezte a mindenkori pátriárka trónusa alá, azért imádkozva, hogy Moszkva és minden oroszok pátriárkája minél előbb ismét istentiszteleti helyként birtokába vehesse székesegyházát.