A nők szerepe döntő fontosságú, az egyház nem élhetne nélkülük – mondta a Szentatya a római egyházmegye papjainak

Az egyházmegyéje papságának fenntartott kötetlen formájú, március 2-i találkozó során a Pápa készséggel válaszolt a római plébánosok által feltett kérdésekre és nem tért ki az elől a probléma elől sem, hogy lehetne-e több teret, nagyobb felelősséget adni az egyházban a nőknek? Don Marco Valentini, a római Szent Jeromos plébánia káplánja vetette fel a nők szerepe az egyházban témát. Arra a tapasztalatára hivatkozott, hogy lelkipásztori munkája során megismerkedett olyan ihletett lelkületű családanyákkal és szerzetesnőkkel, akiknek sikerült segítséget nyújtaniuk válságba került papoknak. „Ez a személyes tapasztalat indította el bennem azt a gondolatot, hogy az egyház kormányzásában miért ne kaphatnának szerepet a nők is?
A Szentatya válasza erre a kérdésre mindjárt nagy visszhangra talált a sajtóban, jóllehet a teljes szöveget csak később tették közzé.
A Pápa gondolatmenetében abból indult ki, hogy számos olyan pap van az egyházban, akikre szolgálatuk során nagy hatást gyakorolt a nők, asszonyok mély hite. „Az egyház ezért tehát köszönettel tartozik a nőknek” – mondta a Szentatya. Majd azt fejtegette, hogy a nők valójában a történelem során eddig is sokat tettek az egyház kormányzása terén, gondoljunk pl. a szerzetesnőkre, a nagy egyházatyák nő testvéreire, vagy a középkor nagy nő alakjaira, mint Szent Hildegárd, Szienai Szent Katalin, Avilai Szent Teréz vagy később Kalkuttai Teréz anya. „Ez a karizmatikus jelenlét ugyan a szó valódi értelmében nem ugyanaz, mint a hivatalos szolgálat, ám mégis valódi és mélyreható részvétel az egyház kormányzásában.” Az egyház vezetése elválaszthatatlan a nők hozzájárulásától, többek között azért is, mert a történelem folyamán olykor igen látható formában jelentkezett: gondoljunk a püspököket megrovó Szent Hildegárdra vagy Szent Brigittára és Szent Katalinra, akik intelmekkel fordultak a Pápákhoz és sikerült elérniük, hogy valóban visszatérjenek Rómába. „A nők szerepe tehát döntő fontosságú, az egyház nem élhetne nélkülük” – mondta a Szentatya. Ugyanakkor azokkal a hangokkal szemben, amelyek szerint a nőknek a papi szolgálatban látható módon is részt kellene venniük az egyház kormányzásában a Pápa hangsúlyozta: „A szolgálati papság az Úrtól származik és mint tudjuk, a férfiaknak van fenntartva.” A Pápa szerint a küldetéséhez hű pap kormányozza az egyházat és nem az ember, abban az értelemben, hogy Krisztus szentsége maga az, aki kormányoz, az Eucharisztián és más szentségeken keresztül. Vagyis mindig Krisztus az, aki vezeti az egyházat. A Szentatya ezekkel a szavakkal zárta le a nők szerepe az egyházban témára vonatkozó észrevételeit: „Mindazonáltal jogos feltennünk a kérdést, hogy vajon a hivatalos szolgálatban – annak ellenére, hogy itt szentség és karizma az egyetlen kettős egység, amelyben megvalósul az Egyház – nem lehetne-e több teret, több felelősséget adni a nőknek.”