„Irányelvek a cigánypasztorációhoz” – közzétették az Elvándorlók és Úton levők Pápai Tanácsának dokumentumát

Kedden délelőtt fél 12-kor a Szentszék Sajtótermének II. János Pál aulájában bemutatták az Elvándorlók és Úton lévők Pápai Tanácsának „Irányelvek a cigánypasztorációhoz” c. dokumentumát. Beszédet mondott Stephen Fumio Hamao bíboros, a Tanács elnöke, valamint Agostino Marchetto érsek, a tanács titkára.
A 2005. december 8-án, Szeplőtelen Fogantatás ünnepén kelt dokumentumot bevezető bemutatóban olvashatjuk:
II. János Pál pápa, a Pastor Bonus k. Apostoli Konstitúcióval az Elvándorlók és Úton levők Pápai Tanácsát a következő feladattal bízta meg:
„kötelezzék el magukat, hogy a helyi egyházakban hatékony és megfelelő lelki ellátást biztosítsanak, ha kell, erre alkalmas lelkipásztori struktúrák révén, mind a menekültek és száműzöttek, mind az elvándorlók, a nomádok, valamint a cirkuszosok részére.”
A bevezető utal a cigánypasztoráció V. világkongresszusára, amelyet 2003-ban Budapesten rendeztek meg, és amely része volt a pápai felhívásra adott válasznak. Fumio Hamao bíboros felszólalásában arra mutatott rá, hogy a budapesti összejövetel lehetővé tette a kérdés teológiai és ekléziológiai szempontjainak elmélyítését.
Agostino Marchetto érsek, a Tanács titkára többek között megállapította: a cigányok sajátságos kisebbséget alkotnak, mivel nem rendelkeznek saját állammal, amely biztosíthatná számukra a megfelelő polgári védelmet. Szükség van tehát a kormányok részéről egy közös politikára, amely kiragadja a cigányságot a nyomorból és a kitaszítottságból. A kormányok kötelessége, hogy tiszteletben tartsák ezt a kisebbséget a kisebbségek között és gyökeresen kiirtsák az irányukban még megmutatkozó faj- és idegen gyűlölet minden megnyilvánulását. Az egyház is járuljon hozzá ahhoz, hogy a nemzeti és nemzetközi intézményeknek a cigányok érdekében hozott döntései befogadást találjanak a mindennapi életben – mondta felszólalásában Agostino Marchetto érsek.
Az „Irányelvek a cigánypasztorációhoz” k. dokumentum a bevezető és az előszó után 6 fejezetre tagolódik, amelyek címe a következő:

A dokumentumot egy végső kívánság zárja, amely annak a reménynek ad hangot, hogy az irányelvek megfelelő választ adnak a cigánypasztoráció kihívásaira. A nomádok csaknem mindenhol tapasztalható jelenléte szüntelenül arra emlékeztet bennünket, hogy hittel éljük meg földi zarándokutunkat, megvalósítva a keresztény szeretetet és közösséget, amelyre II. János Pál pápa buzdított mindenkit „Novo Millennio Ineunte” k. Apostoli Levelében.