Szentszéki nyilatkozat a libanoni elnök vatikáni látogatásáról

Február 16-án délelőtt 11 órakor XVI. Benedek pápa a vatikáni Apostoli Palotában fogadta kihallgatáson Fouad Siniora, libanoni miniszterelnököt, aki ezt követően találkozott Angelo Sodano bíboros államtitkárral is. A pápai kihallgatás után közzétett szentszéki nyilatkozatban ez áll: a libanoni kormányfő és a kíséretében utazó hivatalos delegáció látogatásának célja az, hogy megerősítse azt a nagy tiszteletet, amelyet a libanoni nép a libanoni nemzethez mindig közel álló római pápa és általában a Szentszék iránt tanúsít. A megbeszélések során áttekintették Libanon és általában a Közel-Kelet helyzetét és leszögezték, hogy közös elkötelezettségre van szükség a népek kiengesztelődésre és békére való nevelése területén, az emberi jogok és különösen a vallásszabadság tiszteletének jegyében. A megbeszélés során megkülönböztetett figyelmet szenteltek a keresztények helyzetének, többek között annak is, hogy a keresztények szeretnének hozzájárulni az ország fejlődéséhez azoknak az útmutatásoknak a jegyében, amelyeket II. János Pál pápa fogalmazott meg a 2000-es jubileumi szentévre készülve „Új reménység Libanon számára” k. apostoli buzdításában.
Hírügynökségi jelentések szerint a Szentatya és a libanoni kormányfő találkozása szívélyes légkörben zajlott le a Pápa könyvtárszobájában. A beszélgetés francia, német és angol nyelven zajlott. Siniora kijelentette, hogy minden libanoni ember miniszterelnöke akar lenni és szeretné újraépíteni a kapcsolatokat az országban működő minden vallással.
Libanon jelenlegi miniszterelnöke annak a Rafik Haririnek az utóda, akit éppen egy évvel ezelőtt, 2005. február 14-én gyilkoltak meg Bejrútban 20 másik személlyel együtt. 2 nappal ezelőtt ismét tüntetésekre került sor Bejrútban a szíriai titkos szolgálat ellen, amelyet Hariri meggyilkolásával vádolnak. A Hariri halálát követő széleskörű tiltakozás, az un. cédrus forradalom nagy eredménye az volt, hogy 29 évi megszállás után a szíriai hadsereg elhagyta Libanon területét. Az akkori változásokat azonban még nem tudta feldolgozni az ország lakosságának minden részlege. A maronita egyház több alkalommal megbékélésre szólította fel a nemzetet. Néhány nappal ezelőtt Szent Maron ünnepén Nasrallah Pier Sfeir bíboros erőteljes felhívást intézett minden a maronita egyház minden tagjához, hogy a tolerancia és a kölcsönös megbocsátás szellemében építsék az ország békés jövőjét. (Szent Maronról nevezik a libanoni keresztényeket maronitáknak. A szentéletű szerzetes 345 és 420 között élt Szíriában.) Itt emlékeztetünk arra is, hogy XVI. Benedek pápa a Szentszék mellé akkreditált nagykövetekhez intézett újévi beszédében külön kitért Libanon helyzetére és azt kérte, hogy a nemzetközi közösség segítse a libanoni népet történelmi hivatásának betöltésében, nevezetesen abban, hogy folytassa az őszinte és gyümölcsöző együttműködést az országban élő más vallások képviselőivel.