Január 23-27-e között tartotta közgyűlését Rómában a ROACO, a keleti egyházakat segítő
mű. (A következő ülésre júniusban kerül majd sor.) A megbeszélések középpontjában
két téma állt: a katolikus egyház helyzete Izraelben, valamint a szeminaristák, papok
és világiak képzése a keleti egyházakon belül – különösen is Romániában és Eritreában.
A Vatikáni Rádiónak adott interjújában Leon Lemmens atya, a ROACO főtitkára összefoglalta
az általuk támogatott keleti egyházak nehézségeit, amelyek elsőként a papképzés terén
jelentkeznek. Ezt a ROACO különböző irodái ösztöndíjakkal igyekeznek orvosolni. Fontos
kérdés még a templomépítés, főként Kelet-Európában. Ugyanakkor Indiában, Eritreában,
Etiópiában, és a Közel-Keleten is sok a tennivaló, leginkább karitatív téren: a betegek,
a gyermekek, az iskolák támogatása. Mindezzel Isten szeretetét igyekeznek jelenvalóvá
tenni ezekben az országokban, hiszen ez a keleti egyházak elsődleges küldetése, s
a ROACO ebben nyújt nekik segítséget – magyarázta Lemmens atya. Fontos, hogy a
keresztények legyenek szolidárisak egymással, érezzék, hogy ugyanahhoz a családhoz
tartoznak. Ez azt jelenti, hogy amikor egy nyugat-európai vagy amerikai egyesült államokbeli
helyi egyház érdeklődik a közel-keleti vagy kelet-európai egyházak iránt, az nemcsak
a pénzügyi támogatásra vonatkozik, hanem kell, hogy legyen egy szeretet-kötelék, érdeklődés
a részükről. Ezáltal nemcsak adnak, hanem kapnak is egymástól. Például ami a papképzést
illeti, nagyon jó lenne, ha bármilyen szemináriumi képzésnél jelen lenne a keleti
egyházak egy tagja a maga rendkívül gazdag hagyományával, mind a liturgiában, a lelkiségben,
a patrisztikában, vagy egyszerűen egy másik világrészből érkezettek élettapasztalatával.
A ROACO célja tehát felpezsdíteni a keresztény élet effajta vérkeringését, ahol mindenki
képes adni és kapni egyaránt – mondta még interjújában Leo Lemmens atya, a ROACO főtitkára.