Az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció levele az Neokatekumen-közösség tagjaihoz
A római központú Zenit internetes hírügynökség január elsején tette közzé azt a levelet,
amelyet az Istentiszteleti Kongregáció prefektusa, Francis Arinze bíboros intézett
a Neokatekumen-út-közösséghez a szentmise bemutatásával kapcsolatos szabályok tiszteletben
tartásáról. A december elsején kelt levél címzettjei a közösség alapítói illetve felelősei:
Kiko Argüello, Carmen Hernández és Mario Pezzi atya. A szentszéki dokumentum megfogalmazására
azt követően került sor, hogy az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció és a Neokatekumen-út
vezetői egy idő óta megbeszélést folytatottak egymással. Itt emlékeztetünk arra, hogy
a Neokatekumen-út statútumait, mely közösség lelkisége a keresztség újrafelfedezésében
és a hitben való állandó továbbképzésben rejlik -, 2002. június 29-én II. János Pál
pápa hagyta jóvá „ad experimentum” 5 évre, tehát nem végleges jelleggel. A kongregáció
prefektusának levele 6 pontban foglalja össze azokat a szabályokat, amelyeket a közösségnek
a jövőben követnie kell „az egyház által jóváhagyott liturgikus szövegek elfogadásával
kapcsolatban, anélkül, hogy azokból bármit elhagynának, vagy azokhoz hozzátennének.” 1.
A levél első pontja arra emlékezteti a közösséget, hogy a vasárnap Dies Domini, az
Úr napja. Ennek jegyében azt kéri a közösségtől, hogy lépjen párbeszédre az egyházmegye
püspökével, hogy így nyilvánvaló legyen a neokatekumen-közösség beilleszkedése az
egyházközség életébe. A közösség havonta legalább egy alkalommal vegyen részt a plébániai
szentmisén. 2. A szentmise olvasmányai előtti figyelmeztetéseket megengedik, de
ezek legyenek rövidek és igazodjanak a római misekönyvhöz. 3. A szentbeszéd (homília
) tartása a pap vagy a diakónus feladata. A laikus hívek részéről alkalmi jelleggel
elhangzó tanúságtételeknek az 1997. augusztus 15-én II. János Pál által jóváhagyott
Ecclesiae de Mysterio instrukcióhoz kell igazodniuk. A párbeszédes formában tartott
prédikáció bizonyos esetekben megengedett, ám azt a szertartást végző papnak mindig
körültekintően kell alkalmaznia, megvilágosító céllal, ami azonban nem jelentheti
a homília tartás kötelességéről való lemondást. 4. A levél megengedi a felajánlás
előtti kiengesztelődési gesztust, abban a formában, amelyet már korábban engedélyeztek
a Neokatekumen-út számára. 5. Az áldozás esetében a közösség még maximum két éven
át folytathatja az eddigi szokást, vagyis, hogy a templom közepén elhelyezett feldíszített
asztal körül vegye magához az Úr testét. De ezt követően az egész egyházban használt
módhoz kell alkalmazkodnia. Ez azt jelenti, hogy a közösségnek fokozatosan a liturgikus
szövegek által előírt szokás felé kell haladnia. 6. Az Istentiszteleti és Szentségi
Kongregáció prefektusa levelének utolsó 6 . pontja végül minden eucharisztikus ima,
és nem csak a második eucharisztikus ima használatát kéri a közösségtől. A levél
pozitív hangnemben zárul, amennyiben Arinze bíboros hálát ad Istennek mindazért, amelyet
a Neokatekumen-út az egyház javára végzett. A közösség jelenleg a világ 900 egyházmegyéjében
van jelen, 600 plébánián teljesít szolgálatot és 17 ezer közösséget alkot. Eddig
1000 papot adott az egyháznak.