XVI. Benedek pápa katekézise az általános pápai kihallgatáson

Szerdán délelőtt az általános kihallgatáson XVI. Benedek pápa Karácsony misztériumáról elmélkedett. Jöjj el, Urunk Jézus! Ezekben a napokban ezt ismételjük imáinkban, előkészítve szívünket, hogy hamarosan megízlelhessük Megváltónk születésének örömét. Ádvent utolsó hetében a liturgia még fokozottabban elkíséri lelki zarándokutunkat, ismételten arra szólítva fel bennünket, hogy fogadjuk be az Üdvözítőt, felismerve őt abban az egyszerű Gyermekben, aki a jászolban fekszik.
Ez Karácsony misztériuma, amelynek jobb megértését számos jelkép segíti. Ezek közé tartozik a fény, amely rendkívül nagy lelki jelentőséget hordoz – mondta a Szentatya, hozzátéve, hogy katekézisében most erre a szempontra szeretne rámutatni.
Karácsony ünnepe a földnek ezen a félgömbjén egybe esik a téli napfordulóval, amit követően fokozatosan hosszabbá válik a nappalok világossága, az évszakok ismétlődő váltakozását követve. Ez hozzásegít bennünket ahhoz, hogy jobban megértsük a sötétséget fokozatosan legyőző fény témáját. A fény jelképe olyan valóságot idéz fel, amely az ember legbensőbb énjét érinti: a jó világossága legyőzi a rosszak, a szeretet leküzdi a gyűlöletet, az élet győzelmet arat a halál felett. Karácsony erre a belső fényre, erre az isteni fényre emlékeztet, mivel újból és újból hirdeti Isten szeretetének végleges győzelmét a bűn és a halál felett. Ezért a karácsonyi novéna, amelyet ezekben a napokban végzünk, a fényre vonatkozó számos jelentős utalást tartalmaz. Erre emlékeztetett a kihallgatás elején elhangzott antifóna is, amely a népek által várva várt Üdvözítőt „felkelő csillagként” üdvözli. Az a csillag, amely megmutatja az utat az embereknek, akik a sötétség és a világ veszélyei közötti vándorok, elvezeti őket Isten megígért és Jézus Krisztusban megvalósított üdvössége felé.
Miközben örömmel készülünk családjainkban és egyházi közösségeinkben az Üdvözítő születésének megünneplésére, és miközben egy bizonyos modern és fogyasztói kultúra arra törekszik, hogy eltüntesse Karácsony megünnepléséből a keresztény jelképeket, mindnyájan kötelezzük el magunkat arra, hogy érvényre juttassuk a karácsonyi hagyományok értékét, amelyek részét képezik hitünk és kultúránk örökségének, hogy azokat átadhassuk az új nemzedékeknek. A városok utcáit és tereit megvilágító csillogó fények emlékeztessenek bennünket arra, hogy van egy másik, a szem számára láthatatlan fény, de amely szívünket ragyogja be.
Miközben csodáljuk a fényt, gyertyát gyújtunk a templomokban, vagy felkapcsoljuk a betlehemi jászol és a karácsonyfa fényeit otthonainkban, nyíljon meg szívünk a valódi lelki fény számára, amely minden jóakaratú emberhez eljut. A velünk való Isten, aki Szűz Máriától Betlehemben született meg, legyen életünk vezércsillaga!
Magunkévá téve a mai liturgia fohászát, amely az igazságosság Napjához fordul és kéri, hogy világítsa meg a sötétséget és a halál árnyékát, imádkozzunk az Úrhoz, hogy siettesse dicsőséges eljövetelét, mert csak Benne kapnak kielégítő választ az emberi szív valódi elvárásai. Ő az a Csillag, amely soha nem tűnik le az égről, aki erőt ad nekünk, hogy mindig az igazság, az igazságosság és a szeretet útján haladjunk előre. Éljük meg még fokozottabb buzgósággal ezeket a Karácsonyt megelőző utolsó napokat, Szűz Máriával, a csönd és Isten szava hallgatásának példaképével együtt. Mária, akit teljesen körülvett a Szentlélek világossága, segítsen bennünket, hogy maradéktalanul megéljük Krisztus Karácsonyának misztériumát – mondta a Szentatya. Arra buzdítottan a híveket, hogy miközben lázasan készülődnek Üdvözítőnk közelgő születésének megünneplésére, tartsák ébren lelkükben a misztérium előtt hódoló csodálatot. Végül XVI. Benedek pápa mindenkinek szent és örömteli Karácsonyt kívánva adta apostoli áldását.