"Karácsonyra készülődve ragadjon magával bennünket Szent József áhítattal teli csöndje,
amelyre olyan nagy szüksége van napjaink túl zajos világának"- mondta a Szentatya
az Úrangyala elimádkozásakor
Advent utolsó napjaiban a liturgia arra szólít fel bennünket, hogy sajátos módon szemléljük
Szűz Máriát és Szent Józsefet, akik egyedülálló intenzitással élték meg a várakozás
és Jézus születése előkészítésének idejét –mondta Advent negyedik vasárnapján délben
a Szentatya, dolgozószobája ablakából köszöntve az Úrangyala elimádkozására a Szent
Péter téren összegyűlt híveket. Szent József alakjáról elmélkedve idézte Lukács evangelista
sorait, amelyek Máriát mutatják be: „a szűz egy Dávid családjából való férfinek, Józsefnek
volt a jegyese”. Szent Máté nagyobb hangsúlyt ad evangéliumában Jézus nevelőapjának
ábrázolására, rámutatva arra, hogy József révén az isteni Gyermek törvényesen beleilleszkedett
Dávid leszármazottainak sorába, és így beteljesítette az Írásokat, amelyek a Messiást
„Dávid fiaként” jövendölték meg. József szerepe természetesen nem korlátozódik erre
a törvényes szempontra. Ő az „igaz” ember példaképe, aki jegyesével tökéletes összhangban
fogadja be Isten emberré lett Fiát, és őrködik emberi növekedésén. Ezért ezekben a
Karácsonyt megelőző napokban ajánlatos egyfajta lelki beszélgetést kialakítani Szent
Józseffel, hogy segítsen bennünket a maga teljességében megélni hitünknek ezt a misztériumát.
Szeretett II. János Pál pápánk, aki nagy tisztelője volt Szent Józsefnek, csodálatos
elmélkedést hagyott ránk, a Redemptoris custos, a „Megváltó Nevelőatyja” k. apostoli
buzdításában. Ebben számos szempont közül különösen hangsúlyozza Szent József csöndjét,
amelyet áthat Isten misztériumának szemlélése, az isteni akarat elfogadására való
tökéletes készség. Szent József csöndje nem belső ürességet fejez ki, hanem éppen
ellenkezőleg, a hit teljességét, amelyet szívében hordoz, amely minden gondolatát
és tettét irányítja. Olyan csönd ez, amelynek révén József, Máriával összhangban,
megőrzi magában Isten Szavát, amelyet a Szentírás révén ismert meg, és azt szüntelenül
összehasonlítja Jézus életének eseményeivel. Olyan csönd ez, amelyet az állandó ima,
az Úr áldása, akaratának imádása és a Gondviselésnek való maradéktalan önátadás hat
át. Nem túlzás, ha azt gondoljuk, hogy Jézus éppen nevelőatyja, József révén tett
szert emberi szinten arra a szilárd lelkierőre, amely a valódi igazságosság előfeltétele,
az a „fensőbb rendű igazságosság”, amelyről egy napon majd tanítványainak szól. Hagyjuk,
hogy minket is magával ragadjon Szent József csöndje – mondta beszédében a Pápa. Olyan
nagy szükségünk van rá, napjaink olykor túl zajos világában, amely nem kedvez az áhítatnak,
Isten hangja meghallásának. Ebben a Karácsonyra készülődő időszakban, ápoljuk belső
összeszedettségünket, hogy befogadjuk és megőrizzük életünkben Jézust. Az Úrangyala
elimádkozása után XVI. Benedek pápa franciául, angolul, spanyolul, lengyelül is köszöntötte
a Szent Péter teret megtöltő zarándokcsoportokat. Anyanyelvén ismételten szólt a Felső-Ausztriai
hívekhez, akik a tartományukból származó Szent Péter téren felállított karácsonyfát
kísérték el Rómába. Az olasz csoportok között üdvözölte a különféle jótékonysági
szervezetek tagjait, illetve az Olasz Labdarúgó Szövetség ifjúsági tagozatának képviselőit.
Arra buzdította őket, hogy az edzés legyen számukra az életre való felkészülés.