XVI. Benedek pápa vasárnapi Úrangyala imádsága a Szent Péter téren egybegyűlt hívekkel

Advent második vasárnapján, délben, az Úrangyala elimádkozásakor mondott beszédében XVI. Benedek pápa a Karácsonyt megelőző liturgikus időszakhoz fűzte elmélkedését. Az egyházi közösség, miközben a Megtestesülés nagy misztériumának megünneplésére készül, arra kapott meghívást, hogy elmélyítse személyes kapcsolatát Istennel. Az „adventus” latin szó Krisztus eljövetelére utal, és előtérbe helyezi Isten emberek felé fordulását, amelyre mindenkinek válaszolnia kell, mégpedig nyitottan, várakozva, keresve Istent és csatlakozva Hozzá. Mint ahogy Isten szuverén módon szabad abban, hogy kinyilatkoztassa és önmagát adja nekünk, mivel csak a szeretet vezérli, így a személy is szabadon nyilvánítja ki egyetértését, bár ez egyben kötelessége is. Isten szeretet választ vár el tőlünk. Ezekben a napokban a liturgia tökéletes példaként mutatja fel számunkra azt a választ, amelyet Szűz Mária adott, akinek Szeplőtelen Fogantatását, annak misztériumát december 8-án szemléljük – mondta beszédében a Szentatya.
Szűz Mária az, aki hallgatja az Úr szavát, mindig készen arra, hogy teljesítse akaratát, és példát mutat a hívőnek, aki szüntelenül keresi Istent. A II. vatikáni zsinat ennek a témának szentelte egyik mély megfontolását, amely az igazság és a szabadság közötti kapcsolatot elemezte. A zsinati atyák negyven évvel ezelőtt hagytak jóvá egy Nyilatkozatot, amely a vallásszabadság kérdését tárgyalta, vagyis a személyeknek és a közösségeknek azt a jogát, hogy keressék az igazságot és szabadon megvallhassák hitüket. Ennek a dokumentumnak az első szavai, „dignitatis humanae” arra utalnak, hogy a vallásszabadság az ember egyedülálló méltóságából fakad. Az ember ugyanis a föld minden teremtménye közül az egyetlen, aki képes arra, hogy Teremtőjével szabad és tudatos kapcsolatot hozzon létre. „Minden embert a maga méltóságának megfelelően, mivel személy, - tudniillik értelemmel és szabad akarattal rendelkezik, s ezért személyes felelőssége van -, a saját természete ösztökéli és készteti az igazság keresésére, elsősorban a vallás tekintetében” – idézett a Pápa a dokumentumból.
A zsinat ismételten leszögezi ezáltal azt a hagyományos katolikus tanítást, miszerint az ember, mint lelki teremtmény, megismerheti az igazságot, tehát kötelessége és joga annak keresése. Ennek az állításnak az alapján a zsinat részletesen foglalkozik a vallásszabadság témájával. A vallásszabadságot mind az egyének, mind a közösségek számára biztosítani kell, tiszteletben tartva a közrendet. Ez a negyven évvel ezelőtti zsinati tanítás, még ma is nagyon időszerű – állapította meg a Szentatya. A vallásszabadságot ugyanis még számos helyen egyáltalán nem biztosítják: egyes esetekben vallási vagy ideológiai okok miatt tagadják meg, más esetekben pedig, bár papíron elismerik, a gyakorlatban akadályokat állítanak elé, vagy a politikai hatalom részéről, vagy pedig, kevésbé nyilvánvaló, palástolt módon, az agnosztikus és relativista kultúra uralma révén.
Imádkozzunk, hogy minden ember maradéktalanul megvalósíthassa vallási elhivatottságát, amely természetéből fakad. Mária segítsen bennünket, hogy a betlehemi Gyermek arcán, aki szűz méhében fogant, felismerjük az isteni Megváltót, aki azért jött el a világba, hogy kinyilatkoztassa számunkra Isten igazi arcát.
Az Úrangyala elimádkozása után XVI. Benedek pápa a világnyelveken is köszöntötte a Szent Péter teret megtöltő zarándokokat. A francia híveket arra emlékeztetett, hogy az ENSZ Közgyűlése 30 évvel ezelőtt, 1975. december 9-én tette közzé a Fogyatékos Személyek Jogairól szóló Nyilatkozatát. Ebből az alkalomból a Pápa mindenkit arra szólított fel, hogy törekedjen a fogyatékosok társadalmi beilleszkedésének elősegítésébe, különös tekintettel a munka világára, illetve a keresztény közösségre. Minden emberi élet ugyanis méltó a tiszteletre és arra, hogy megvédjék fogantatásától kezdve egészen természetes végéig. A német zarándokokhoz szólva a Szentatya utalt rá, hogy ezen a vasárnapon az adventi koszorú második gyertyáját gyújtják meg a hívek. Mi Karácsony felé haladunk, míg Isten kegyelme árad felénk. Kövessék Keresztelő Szent János példáját és életük minden erejével legyenek Krisztus útjának előkészítői. Lengyelül a Szentatya arra emlékeztetett, hogy vasárnap volt Szent Borbála, a bányászok védőszentjének liturgikus ünnepe, végül olasz nyelvű köszöntésében mindenkit az igazságosabb és szolidárisabb világ előmozdítására buzdított.