XVI. Benedek pápa beszéde a Nemzetközi Teológiai Bizottság plenáris üléséhez

Mint már arról hírt adtunk, a Nemzetközi Teológiai Bizottság november 28. és december másodika között tartja ez évi plenáris ülését, amelynek részvevőit a Szentatya csütörtökön délben fogadta kihallgatáson az Apostoli Palota Kelemen termében. A Pápa örömmel üdvözölte utódát, William Joseph Levada érseket a Hittani Kongregáció élén, aki most első alkalommal vesz részt elnöki minőségben a bizottság ülésén. A Szentatya utalt a bizottság tavaly megkezdődött, hetedik „ötéves” munkaciklusának témáira. Felidézte, hogy előde, II. János Pál pápa, tavaly októberben, a plenáris ülés tagjaihoz intézett beszédében kiemelte a választott témák jelentőségét. Ezek a következők: a keresztség szentségének felvétele nélkül elhunyt gyermekek sorsa, a természeti-erkölcsi törvény és a teológia statútuma és módszere. Ez utóbbi különösen fontos ahhoz, hogy megértsük a személy természetében gyökerező jogok alapját. Ezek a jogok ugyanis a Teremtő Isten akaratából származnak. Megelőzve az államok bármiféle pozitív törvényét, az alapvető emberi jogok egyetemesek, sérthetetlenek és elidegeníthetetlenek. Mindenki kötelessége, főleg a polgári hatóságok, hogy ezt elismerjék, a jogok tiszteletben tartását előmozdítsák és biztosítsák. Bár a mai kultúrában az „emberi természet”-ről alkotott felfogás mintha tévúton járna, az emberi jogok alapja továbbra is az a tény, hogy az ember értékek és normák hordozója, amelyeket ismét fel kell fedezni, és le kell szögezni, nem lehetséges ezek szubjektív és önkényes „kitalálása” és másokra való rákényszerítése.
A Nemzetközi Teológiai Bizottság plenáris ülése által megvizsgált harmadik téma sem kevésbé fontos – állapította meg beszédében XVI. Benedek pápa. Ez pedig a katolikus teológia statútuma és módszere. A teológia csak az igazság és szeretet iránti engedelmességből születhet. Ez arra késztet, hogy egyre inkább megismerjük Istent, aki végtelen jóságában felfedte magát előttünk, különösen Egyszülött Fiában, aki értünk emberré lett, meghalt és feltámadt üdvösségünkért.
A krisztusi kinyilatkoztatás tehát a teológia normatív alapelve. Mivel a teológia mindig az egyházban, az egyházért, az apostoli hagyományhoz hűen fejti ki tevékenységét, a teológusnak az egyház Tanítóhivatalával és annak tekintélyével szeretetközösségben kell végeznie munkáját. A teológiát nem lehet a teológus magánügyének tekinteni, mivel csak az egyházi közösségen belül, az egyház törvényes főpásztoraival való szeretetközösségben van értelme. Természetesen szükség van a tudományos szakértelemre, de mindenekelőtt a hit és az alázat lelkületére, annak tudatában, hogy az élő és igaz Isten, aki a teológus megfontolásainak tárgya, végtelenül túlhaladja az emberi képességeket – hangsúlyozta beszédében XVI. Benedek pápa, majd Mária, a „Bölcsesség Széke” oltalmáért fohászkodva adta apostoli áldását a Nemzetközi Teológiai Bizottság tagjaira.