A kultúra széles területén Krisztusnak mindig szüksége van emberhalászokra – mondta XVI. Benedek pápa a Szentszív Katolikus Egyetem évnyitója alkalmából

XVI. Benedek pápa pénteken délelőtt személyes látogatásával nyitotta meg az egyetem római székhelyén az új tanévet. Az első egyetemi előadások 85 évvel ezelőtt, 1921. decemberében kezdődtek Milánóban. Az egyetemnek akkor még mindössze 100 hallgatója volt, akik a társadalomtudományi és a filozófiai karra iratkozhattak be. A Pápa látogatásának színhelye valójában az egyetemi klinika, a Gemelli katolikus kórház volt, amely nem csak arról híres, hogy főként Közép- és Dél-Olaszország legjelentősebb gyógykezelési központja, hanem II. János Pál pápa személyén és betegségein keresztül világszerte ismertté vált, főként a Pápa kálváriájának utolsó szakaszában. A Szentszív Katolikus Egyetem történelmi központja Milánóban, a Szent Ambrus bazilika tőszomszédságában található, de a lombard fővároson kívül Bresciában, Piacenzában és Campobassóban is vannak kihelyezett tagozatai. Az egyetem római orvosi karához szorosan hozzákapcsolódik a Gemelli kórház hatalmas struktúrája, egyfajta város a városban, amelyben évente 100 ezer fekvőbeteget ápolnak.
XVI. Benedek pápát megérkezésekor Dionigi Tettamanzi milánói bíboros érsek fogadta az egyetem vezetőségével, elsősorban Lorenzo Ornaghi professzorral, az egyetem rektorával együtt.
A Szentatya gondolatai a köszöntések után mindjárt előde, II. János Pál és utolsó kórházi kezelései felé fordultak. Azokban a napokban a világ katolikusai és nem csak ők a Gemelli kórház felé tekintettek, melynek kórtermeiből a Pápa utolérhetetlen tanítást adott a keresztény élet és szenvedés értelméről.
A Szentatya emlékeztetett arra is, hogy a Felsőbb Tanulmányok Toniolo Intézetén keresztül, melynek célja a kezdetektől az olasz katolikusok egyetem intézményes céljainak biztosítása volt, szorosan kapcsolódik a Szentszékhez és Péter székéhez. A Szentszív Katolikus Egyetem jelenlegi 5 székhelyén és 14 karán 40 ezer fiatal folytat tanulmányokat. Mekkora felelősséget jelent az egyetem számára az, hogy fiatalok ezrei fordulnak meg a „Cattolica” auláiban és az, hogy milyen oktatásban részesülnek, milyen kultúrát szívnak itt magukba? A Szentatya ezzel kapcsolatban örömmel említette, hogy Lorenzo Ornaghi rektor beszédében megerősítette az egyetem eredeti misszióját, küldetését, amely ma is érvényes, vagyis, hogy az itt végzett tudományos kutatás és didaktikai tevékenység következetes kulturális és formációs terv részét alkotja és ezzel az új nemzedékek, valamint a társadalom emberi és keresztény fejlődését akarja szolgálni.
A katolikus egyetem egy nagy műhely, amelyben a különböző tudományágak, állandóan új utakat dolgoznak ki a kutatás számára, a hit és az értelem ösztönző párbeszédén keresztül. Azt az összhangot, amelyre Aquinói Szent Tamás és más nagy keresztény gondolkodók jutottak el, ma sajnos a modern filozófia jelentős áramlatai kérdőre vonják a racionális, az ésszerű kritériuma nevében, amely csak a tapasztalaton keresztül kimutathatót ismeri el. Ily módon a lét és a halál nagy emberi kérdései egyre inkább kiszorulnak az ésszerűség köréből és a szubjektív szférájában maradnak. Következésképpen eltűnik végül az a kérdés, amelynek megválaszolására az egyetem létrejött: az igaz és a jó kérdését a megvalósítható helyettesíti. Íme tehát a katolikus egyetem előtt álló nagy kihívás: vagyis, hogy egy másfajta ésszerűség szintjén művelje a tudományt, olyan racionalitás szerint, amely nyitott a transzcendesre, Istenre. Mi tudjuk, hogy ez lehetséges éppen a krisztusi kinyilatkoztatás fényében, aki egyesítette magában Istent és az embert, az örökkévalóságot és az időt, a lelket és az anyagot. Ennek az alapvető hitigazságnak és ugyanakkor magának az ésszerűségnek a fényében ma újból lehetséges a hit és az értelem egymásra találása. Az értelem horizontján belül mozogva felfedezzük azt a belső egységet, amely összeköti egymással a teológia, a filozófia, az orvostudomány, a közgazdaság, tehát a tudomány különböző ágait. Aki a katolikus egyetemet választja, az vállalja azt az alapvető beállítottságot is, amely meghatározza az európai kultúrát. Európa kialakulásához az egyház szívéből született egyetemek is nagymértékben hozzájárultak. „Ezért tehát kedves barátaim – mondta végül a Szentatya – az igazság és az emberek iránti megújult lelkesedéssel vessétek ki a hálót a mélyre, a tudás nyílt tengerére és bízzatok Krisztus szavában. A kultúra széles tengerén Krisztusnak mindig szüksége van emberhalászokra, tudatos és jól felkészült személyekre, akik szakmai kompetenciájukat Isten Országa szolgálatába állítják.”