XVI. Benedek pápa beszéde a Pápai Tudományos és Társadalomtudományi Akadémia XI. ülésének
résztvevőihez
A Pápa a vatikáni kertekben található IV. Piusz pápáról elnevezett házban találkozott
az ülés résztvevőivel. Beszéde elején köszönetet mondott Nicola Cabbibo professzornak,
a Pápai Tudományos Akadémia elnökének, Mary Ann Glendon professzor asszonynak, a Pápai
Társadalomtudományi Akadémia elnökének köszöntő szavaikért. Majd a Szentatya elismerését
fejezte ki Angelo Sodano bíboros államtitkárnak, Carlo Maria Martini és Georges Cottier
bíborosoknak az akadémiák munkájában való részvételükért. Az emberi személy fogalma
alapvetően fontos ahhoz, hogy meghatározzuk az egyének központi szerepét a társadalmi
rendben. Az egyház társadalmi tanítása nagy segítséget nyújthat az e téren folytatott
tanulmányoknak - ezek a gondolatok álltak a Pápa beszédének középpontjában. XVI.
Benedek pápa örömmel üdvözölte a Pápai Társadalomtudományi Akadémia ez évi ülésònek
témaválasztását: „a személy fogalma a társadalomtudományokban”. Az emberi személy
áll a társadalmi rend, következésképpen az akadémia kutatásának középpontjában is.
Aquinói Szent Tamás szavai szerint az emberi személy „a megtestesítője annak, ami
a természetben a legtökéletesebb”. Az emberi lény a természet része és mivel szabad
ember, aki erkölcsi és szellemi értékekkel bír, felülemelkedik a természeten. Ez az
antropológiai valóság szerves része a keresztény gondolkodásnak és közvetlen választ
nyújt azokra a napjaink társadalmában gyakran tapasztalt kísérletekre, amelyek igyekeznek
eltörölni a határokat a humán- és a természettudományok között. Amennyiben helyesen
értelmezzük, ez a valóság alapvető választ nyújt a manapság felvetett, az emberi lény
mivoltára vonatkozó kérdésekre. Ennek a témának továbbra is a tudománnyal folytatott
párbeszéd részét kell képeznie. Az Egyház tanításának alapja, hogy Isten teremtette
a férfit és a nőt saját képére és hasonlatosságára, felsőbbrendű méltóságot adott
nekik és sajátos küldetést a teremtés teljességében. Isten tervei szerint a személy
nem választható el fizikai, pszichológiai és spirituális dimenziójától, amely az emberi
természet sajátja. Ha a kultúrák változnak az idők folyamán, elfojtani vagy figyelmen
kívül hagyni a természetet, amelyet állításuk szerint „művelnek” (tanulmányoznak),
súlyos következményekkel járhat. Hasonlóképpen, az egyén csak akkor talál teljes beteljesedést,
amikor elfogadja a természet azon valódi elemeit, amelyek őt emberré teszik. Az emberi
személy fogalma elvezet az emberi lény egyedi jellegének és társadalmi dimenziójának
mélyebb megértéséhez. Ez különösen igaz a jogi és a társadalmi intézményekben, ahol
a személy fogalma alapvető. De néha még ha nemzetközi dokumentumokban és a jog szintjén
ezt el is ismerik, bizonyos kultúrák, főként ha azokat nem járja át az Evangélium
szelleme erősen olyan ideológiák vagy nézőpontok hatását tükrözik, amelyeket az individualizmus
és az elvilágiasodás jelöl meg. Ezzel szemben az egyház társadalmi tanítása az emberi
személyt a társadalmi rend középpontjába helyezi és e rend forrásának tekinti. XVI.
Benedek pápa ezután elődére II. János Pál pápára emlékezett. Bizonyos értelemben az
Ő elvitathatatlan hozzájárulása a keresztény gondolkodásmódhoz, értelmezhető úgy is,
mint személyről folytatott elmélyült elmélkedés. Enciklikái és más írásai nagy örökséget
alkotnak, amelyet gondosan el kell fogadni a és tanulmányozni. XVI. Benedek pápa
az ülés alkalmával leleplezte II. János Pál pápa szobrát. Emlékeztetett arra, hogy
az elhunyt pápa számára mennyire fontos volt a Társadalomtudomány Pápai Akadémiája,
amelyet ő maga alapított meg 1994-ben. XVI. Benedek pápa végül kifejezte azt a jókívánságát,
hogy a Pápai Tudományos Akadémiák gyümölcsözően együttműködnek és terjesztik az egyháznak
az emberi személyre és a társadalomra vonatkozó tanítását.