Mindszenty József emlékülés a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi
Karán - Ajtay Árpád beszámolója
A Pázmány História est – a PPKE-BTK történelem szakos hallgatóinak köre Emlékülést
rendezett, Mindszenty József hercegprímás pappá szentelésének
90., esztergomi érseki székfoglalójának 60. és halálának 30. évfordulóján, a Pázmány
Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán, Piliscsabán, a Stephaneum,
Dienes Valéria előadótermében, 2005. november 16. szerda 14-órakor.
Az
emlékülést Jelenits István, piarista szerzetes, egyetemünk tanára
nyitotta meg. Jelenits tanárúr kiemelte Mindszenty hercegprímás vértanúhoz hasonlatos
Török József:Mindszenty
bíboros és az „Ostpolitik” címmel tartott előadást. A jeles egyháztörténész
a Mindszenty József emlékezete c. könyvben közölt tanulmánya (1995) alapján szólt
XII. Pius pápa prófétai szavairól, amikor bíborossá nevezte ki, megjósolta a mártíromságát.
Szólt a hatvanas évek egyházdiplomácia jelentősebb eseményeiról és az
Ostpoltikról. Török József professzor megemlítette azt a jelenetet, ami 1971-ben,
Rómában történt. Jean Guttion megkérdezte Mindszenty Józseftől, hogy a kommunista
rendszer megkeresztelhető-e? Mindszenty bíboros azt válaszolta: „Impossibile
est.” Habsburg-Lotharingiai Mihály, a Magyarországi
Mindszenty Alapítvány elnöke, 2005 – A Mindszenty-emlékév című előadásában
Mindszenty József életrajzát vázolta fel, hangsúlyozta az iskola jelentősségét.
A Főherceg elmondta: „A magyar nép, katolikusok és protestánsok egyformán ragaszkodnak
a kereszténységhez.” Rámutatott arra a jelentős eseményre, amikor a romos Budapesten,
1945. augusztus 20-án, a Szent Jobb körmeneten, a nemzet tanúskodott az élni
akarásról. Habsburg Mihály szólt a boldoggá avatási eljárásról és felolvasta a Mindszenty
imát. Szavai buzdítottak, hogy bátran álljunk ki a kereszténység mellett. Soós Viktor Attila, történész, levéltáros, Apor Vilmos
és Mindszenty József kapcsolatáról tartott előadást. A fiatal történész bemutatta
a 60 évvel ezelőtt mártírhalált halt Boldog Apor Vilmos életének fontosabb
szakaszait. Apor Vilmos győri és Mindszenty József veszprémi püspökök
1944 – 1945-ben több levelet is váltott. Apor Vilmos halála után, Mindszenty
kérésére, Pokorny Mihály káptalani kanonok bő listát küldött Esztergomba a levelezésről.
A kutatás még folyik, mivel nem került elő a prímási levéltárból. Kahler Frigyes (A Veszprém Megyei Bíróság kollégiumának
vezetője) a Mindszenty-perről tartott előadást. A tanárúr ezt egyetemünkön
is oktatja a történelem szakos hallgatóknak. Elmondta, hogy Mindszenty bíboros
jogilag nem követett el törvénysértést. Azonban az ateista diktatúra mesterégesen
kreált egy pert, mellyel elítélhette a főpapot. Kovács Gergely,
okleveles posztulátor, Szent-kép-tár, Mindszenty Józsefről máskéntcímű
gazdag képanyaggal illusztrált előadása bemutatta Mindszenty
életútjának legjelentősebb eseményeit. Különös részletességgel szólt, Mindszenty bíboros
életének utolsó négy, számüzetésben töltött éveiről. Az ISTEN EMBERE – Szemtől szembe
Mindszenty bíborossal című könyv szerzője felvázolta a boldoggá avatási eljárás
eddigi történéseit. Botlik József,
egyetemünk tanára az 1944-től kezdődő, vajdasági magyarok koncentrációs táborokban
történt szenvedéseikről beszélt. A túlélő vajdasági küldöttség levelet
juttatott el az esztergomi érsekhez. Mindszenty levelet írt Gyöngyösi János külügyminiszternek.
A hercegprímás közbenjárásának sajnos nem lett eredménye.
Az
emlékülést Mindszenty József hercegprímás, 1956. november 3-i, a Szabad Kossuth Rádióban,
a magyar nemzethez intézett szózata zárta. Egyetemünk történelem könyvtárába helyezték
el Mindszenty József, érseki címerével díszített fényképét.