„Az utolsó lökést II. János Pál pápa adta a berlini fal leomlásához” – de vajon tényleg eltűntek a falak Európából? - Megfontolások földrészünk jövőjéről a keresztény gyökerek tükrében

Erre a kérdésre kereste a választ hétfőn a Vatikáni Rádó „Európa Falak Nélkül”- című olasz nyelvű adása a berlini fal leomlásának 16. évfordulójára emlékezve. November 9-ét az olasz parlament a „Szabadság napjának” nyilvánította, szerte az országban megemlékeztek az 1989-es történelmi fordulatról, amely a totalitárius rendszerek, a múlt és a jelen diktátorai elleni harcot jelképezi. Az olasz közvélemény azonban nem értesülhetett a megemlékezésekről a sajtó munkatársainak -„mérnöki pontossággal” -november 9-10-re időzített sztrájkja miatt – nyilatkozta a Vatikáni Rádiónak Piero Laporta tábornok, a II. János Pál pápa elleni merénylet ügyében vizsgálatot folytató „Mitrohin” parlamenti bizottság katonai szakértője. A háttérben olyan személyek húzódnak meg, akiknek a mai napig érdeke, hogy megmaradjanak a „falak” Európában. Márpedig anélkül, hogy szembenéznénk a múlttal, az egység, a szolidaritás, az együttműködés Európában csak üres szavak maradnak – tette hozzá a tábornok.

Rudolf Lill, a bonni tudományegyetem modern és kortárs történelmet oktató docense felidézte az 1989-es történelmi napokat, amikor Berlinben már feltartóztathatatlanná vált a keletnémet állampolgárok nyomása, akik legalább néhány órára látni akarták Berlin nyugati felét, amelyet csak a televízióból ismertek. Így november 9-én a keletnémet kormány kénytelen volt megnyitni a határt. Rudolf Lill német történész kiemelte még a magyarok történelmi szerepét az európai egyesítés folyamatában, utalva a páneurópai piknikre és arra, hogy a magyar-osztrák határon át a keletnémetek eljuthattak Nyugat-Németországba.

De nem mindenkinek adatott meg az újraegyesítés lehetősége.

A Vatikáni Rádió műsorában megszólalt Tóth Lajos is, annak a majdnem teljesen színmagyar ikerfalunak, Nagyszelmencnek a polgármestere, amelyet hatvan évvel ezelőtt szögesdróttal vágtak ketté, egyik felét Csehszlovákiához, másik felét pedig az akkori Szovjetunióhoz csatolva. A két állam már nem létezik, de a vasfüggöny megmaradt. A mai szlovák és ukrán oldalon a kettészakított családok hógolyóba rejtett üzenetekkel vagy a szögesdróton átkiabálva próbálták egymással tartani a kapcsolatot, de a hat évtizedes elszakítottság érezteti hatását – mondta Nagyszelmenc polgármestere, aki ugyanakkor bizakodik, mert nemzetközi összefogás eredményeként elérték, hogy egy darabon fölszedjék a drótkerítést egy kisforgalmú határátkelő számára a falu főutcáján – ami még megnyitásra vár. Szlovákia már uniós ország, s így az ukrán oldalon vízumkényszer nehezíti meg a szegény és többségében kisnyugdíjas magyarok életét, akiknek Ungvárra kell utazniuk a hosszadalmas és költséges okmányok beszerzéséért. De vajon mit hoz a jövő? A szögesdrót megmarad, sőt, mivel itt húzódik az Európai Unió keleti határa, 2007-től a megerősített shengeni határ fogja egymástól a két magyar falut elválasztani – egészen addig, míg Ukrajna nem lesz tagja az Uniónak.
Tóth Lajos, nagyszelmenci polgármestert hallják:

Michael Kramer, az Európa Parlament egyik német képviselője szokatlan kezdeményezéssel szeretné az utókor számára megőrizni azt a falat, amely nemcsak Berlint, Kelet-és Nyugat-Németországot, hanem egész Európát ketté osztotta: egy 7000 km-es kerékpárút húzódjon végig az egykori vasfüggöny országain át az Északi-tengertől a Fekete-tengerig, mementóként arra, hogy a kegyetlen kommunista rezsim után mit jelent számunkra az 1989-90-ben kivívott szabadság. Tavaly decemberben a német parlament egyhangúlag megszavazta az egykori német-német határ teljes hosszában, tehet mintegy 1400 km-en a zöldturizmusnak fönntartott sáv megőrzését, amelyen kerékpárral vagy gyalogosan lehet haladni. A német EU parlamenti képviselő szerint az elkövetkező tíz-tizenöt évben meg lehetne valósítani a vasfüggöny járható szakaszain a kerékpárutat, amelyet 12 tagország már megszavazott. A fenntartható turizmus keretén belül kap majd anyagi támogatást a terv, amelyet példának tekintenek az európai identitás előmozdítására.

A kerékpárút szép dolog, mint ahogyan az is, hogy az ágyúkat virág töltse meg, a harcterek helyett búzamezők álljanak, de ha e mögött nem áll egy szilárd és kölcsönös, kézzelfogható jóakarat, akkor szavaink veszélyes retorikává válhatnak – szögezte le Piero Laporta tábornok, aki szerint nyomást kell gyakorolnunk Oroszországra, hogy mielőbb nyissa meg archívumait a múlt tisztázása érdekében. Nyugat-Európában a ’68-as kispolgári fiatalok sztereotipizált és üres szabadság-jelszavakkal tüntettek, amelyek mögött többnyire nihilista beállítottság állt. Ezzel szemben a Kelet-Európai elnyomatásban élő nemzetek vérüket ontva elkeseredetten küzdöttek szabadságukért, és senki sem segített nekik – folytatta Laporta tábornok. Ha nem vesszük figyelembe azok az értékeket, amelyek a berlini fal összeomlását előidézték, akkor napjaink párizsi eseményei földrészünk szomorú jövőjét jelezhetik. Ellenséges légkör vette körül azokat, akik az európai alkotmány előszavába be akarták illeszteni a kereszténységet, pedig az a közös gyökeret jelenti az Északi-sarkkörtől a Földközi-tengerig, az Uráltól az Atlanti-óceánig valamennyi ország számára – fejezte be gondolatát Piero Laporta tábornok, a II. János Pál pápa elleni merénylet ügyében vizsgálatot folytató „Mitrohin” parlamenti bizottság katonai szakértője a Vatikáni Rádió „Európa Falak Nélkül”- című olasz nyelvű adásában.