Vasárnap délelőtt boldoggá avatás a Szent Péter bazilikában

„Igyekezzünk az életszentség példáinak követésére” – ezzel a felhívással fordult XVI. Benedek pápa a hívekhez vasárnap délelőtt a Szent Péter bazilikában a következő három szentéletű személy boldoggá avatása alkalmával: Charles de Foucauld híres francia szerzetes, aki Észak-Afrikában hirdette az evangéliumot a nomád tuareg népesség között, az olasz Maria Pia Mastena, a Szent Arc nővérek alapítóját és az ugyancsak olasz Maria Crocifissa Curcio, a Gyermek Jézusról nevezett Szent Teréz Kármelita Misszionáriusok alapítója. A három szentéletű személy nagyjából ugyannak a kornak a szülötte: Charles de Foucauld 1858 és 1916 között, Maria Pia Mastena 1881 és 1951 között, míg Maria Crocifissa Curcio 1887 és 1957 között élt.
A boldoggá avatási szertartást Jose Saraiva Martins portugál bíboros, a Szentté avatási Kongregáció prefektusa végezte, vele együtt misézett Camillo Ruini bíboros, a Pápa római helynöke, Polycarp Pengo bíboros, Dar-es-Salam érseke, André Vingt-Trois párizsi érsek, valamint a marokkói Rabat érseke és a tuniszi püspök. A szentmise légkörét a testvéri szellem, valamint a más kultúrák és vallások iránti nyitottság jellemezte, amint azt a hívek könyörgései is tanúsították. Az arab nyelvű imát egy európai apáca olvasta fel, francia nyelven hagyományos öltözéket viselő afrikai asszony imádkozott, az indonéz nyelvű könyörgés pedig arra buzdította a megkeresztelteket, hogy soha ne rejtsék el keresztény identitásukat. A boldoggá avatási szentmisén zarándokok ezrei vettek részt és ugyancsak több ezren követték a Szent Péter téren kivetítőkön keresztül. A szertartás végén a Szentatya egyenként köszöntötte a tuaregeket, akik turbánnal a fejükön, kék-fehér népviseletükben azért jöttek Rómába, hogy tisztelegjenek Charles de Foucauld atya előtt, aki velük élt és aki szeretette a sivatag népét, amelyért életét adta.
XVI. Benedek pápa az általa bevezetett szokás szerint a boldoggá avatási szertartás végén megjelent a Szent Péter bazilikában, imádkozott a három új boldog ereklyéje előtt, majd rövid olasz és francia nyelvű beszédben méltatta alakjukat. „Három személyről van szó, akik különböző módokon Krisztusnak szentelték életüket és minden keresztény ember számára ajánlják az életszentség magasrendű eszményét” – mondta a Pápa. Adjunk hálát Istennek azért az ajándékért, amelyet az új boldogok jelentenek és törekedjünk arra, hogy kövessük őket az életszentség útján.” Charles de Foucauld a szemlélődő és rejtett életvitelen keresztül Názáretben találkozott Jézus emberségének igazságával és arra hív bennünket, hogy mi is szemléljük a megtestesülés misztériumát. Szentföldi zarándoklata során ismerte fel ugyanis valódi hivatását, azt, hogy az alázatban és a szegénységben kövesse az Úr Jézust. Valamennyiünket egyetemes testvériségre szólít, ő maga ezt élte meg egészen addig, amíg a Szahara algériai sivatagában elérte őt a halál.
Boldog Maria Pia Mastena alakjáról szólva a Szentatya arra emlékeztetett, hogy az első világháború éveiben mindig nagy vigaszt nyújtott a frontra induló fiatalok feleségeinek és édesanyáinak. Mennyire időszerű napjaikban is Boldog Maria Pia üzenete, akit meghódított Krisztus arca és aki magáévá tette Isten Fiának figyelmes érzelmeit a bűntől eltorzított emberiség iránt. Az együtt érző szeretet gesztusait konkrét módon szerzetes kongregáció alapításában valósította meg, hogy ezen keresztül az édes Jézus arca beköltözzön az emberi lelkekbe és gyógyítsa meg azokat.
A Pápa végül azokat a zarándokokat köszöntötte, akik Boldog Maria Crocifissa Curcio tiszteletére érkeztek a szertartásra. Egész élete az imádság jegyében telt el, akkor is imádkozott, amikor szolgálta az egyszerű népet, főként a szegény sorsban élő leányokat.
A Szentté avatási Kongregáció prefektusa homíliájában Charles de Foucauld alakját méltatva kiemelte, hogy a francia misszionárius igen nagy hatást gyakorolt a XX. század lelkiségére és most a harmadik évezred elején a radiálisan evangéliumi életvitelre szólít bennünket.