A Szentatya vasárnapi Úrangyala imádsága

Vasárnap délben, az Úrangyala elimádkozásakor mondott beszédében XVI. Benedek pápa utalt a délelőtti boldoggá avatási szertartásra. A Szent Péter bazilikában Saraiva Martins bíboros, a Szentté avatási Kongregáció prefektusa az oltár dicsőségére emelte Charles de Fouocauld francia papot, valamint két olasz szerzetesnőt, Maria Pia Mastena nővért, a Szent Arc nővérek kongregáció alapítónőjét, valamint a Keresztre feszített Mária nővért, Gyermek Jézusról nevezett Szent Teréz Kármelita misszionáriusnők kongregáció alapítónőjét. Az új boldogok csatlakoznak azoknak a hosszú sorához, akik II. János Pál pápasága során jutottak el az oltár dicsőségére, felmutatva példájukat azoknak az egyházi közösségeknek, amelyben éltek. Minderre a II. Vatikáni zsinat tanításának szellemében került sor, miszerint minden megkeresztelt meghívást kapott a keresztény élet tökéletességére.
A zsinat ugyanis nagy figyelmet fordított a világi hívek szerepére és az egyházról szóló Lumen gentium k. konstitúció negyedik fejezetét teljes egészében nekik szentelte – emlékeztetett rá XVI. Benedek pápa. A dokumentum meghatározta a világi hívek hivatását és küldetését, amelyek a keresztség és a bérmálás szentségében gyökereznek, és amelyekből fakad az a feladat, hogy „az ideig való dolgok intézése és Isten szerint való rendezése által keressék Isten országát.” 1965. november 18-án a zsinati atyák jóváhagytak egy sajátos dekrétumot a világiak apostolkodásáról, amelynek címe „Apostolicam actuositatem”. Ez megállapítja, hogy „Mivel az egyház egész apostolkodásának forrása és kiindulópontja Krisztus, az Atya küldötte, nyilvánvaló, hogy a világiak apostolkodásának termékenysége attól függ, hogy mennyire eleven a kapcsolatuk Krisztussal”. Olyan szilárd lelkiségre van szükség, amelyet a liturgián való aktív részvétel táplál és amelyet az evangéliumi nyolc boldogság megélése fejez ki. A világiak számára továbbá nagyon fontos a foglalkozásukhoz szükséges felkészültség, a család, az állampolgári felelősségtudat és a társadalmi erények gyakorlása. Igaz, hogy a világi hívek egyénileg kaptak meghívást arra, hogy személyes tanúságot tegyenek, és ez különösen értékes ott, ahol az egyház szabadsága akadályokba ütközik, ugyanakkor a zsinat hangsúlyozza a szervezett apostolkodás jelentőségét, amelynek feladata, hogy befolyást gyakoroljon a közvéleményre, a társadalmi körülményekre, az intézményekre. Erre vonatkozóan a zsinati atyák a világi híveket a különféle társulások létrehozására buzdították, aláhúzva az apostolkodásra való felkészítésük, kiképzésük jelentőségét is. A Szentatya még emlékeztetett arra is, hogy II. János Pál pápa a világiak hivatásának és küldetésének szentelte az 1987-es szinódust, amelyet követően közzétette a „Christifideles laici” k. apostoli buzdítását.
A Szentatya végül arra emlékeztetett, hogy egy héttel ezelőtt, vasárnap, a vicenzai székesegyházban boldoggá avatták Eurosia Fabris családanyát, akit „Róza mama” néven ismertek, és aki a világi életállapot keresztény példaképe volt. A Pápa végül Isten egész népét a már a mennyei hazába jutottak, a szentek, és mindenekelőtt Szűz Mária és Szent József oltalmába ajánlotta. Azért fohászkodott, hogy minden megkeresztelt egyre inkább tudatára ébredjen: arra kapott meghívást, hogy elkötelezetten és eredményesen munkálkodjon Isten szőlejében.
Az Úrangyala elimádkozása után XVI. Benedek pápa emlékeztetett rá, hogy Olaszországban ezen a napon tartották a Hálaadás Napját. A Pápa csatlakozott a hívek, különösen a mezőgazdaságban dolgozók, vidéki közösségek imáihoz, arra szólítva fel mindenkit, hogy adjon hálát Istennek jótéteményeiért. Bárcsak az olasz püspökök „Lelkipásztori jegyzéke”, amelyet a mezőgazdaság világának szenteltek, hozzájárulna ahhoz, hogy a társadalomnak ez a fontos rétege megőrizze gazdag vallási és kulturális örökségét, az egész ország javára.
A Charles de Foucauld testvér boldoggá avatására érkezett francia nyelvű zarándokokat a Szentatya arra buzdította, hogy kövessék az új boldogot lélekben a názáreti úton, a sivatagban megtapasztalt csöndben. Ebben a csöndben fedezhetjük fel Máriával együtt Krisztus misztériumát, aki alázatosan szegénnyé lett a mi üdvösségünkért, azért, hogy ugyanannak az Atyának gyermekei, az emberi családban pedig testvérek lehessünk. Károly testvérhez hasonlóan az Oltáriszentségből és a szemlélődésből merítsük az erőt életünkhöz és ahhoz, hogy tanúságtételünkkel hozzájáruljunk az evangelizáláshoz.
A Pápa ezután angolul, németül, spanyolul, lengyelül, majd olaszul köszöntötte a Szent Péter teret megtöltő zarándokcsoportokat, mindenkinek szép vasárnapot kívánva.