A katolikus egyház helyzete Ausztriában

XVI. Benedek pápa csütörtökön délelőtt megkezdte az ad limina látogatásukat végző osztrák főpásztorok egyéni fogadását. Ebből az alkalomból röviden bemutatjuk az ausztriai katolikus egyház jelenlegi helyzetét. A hagyományosan katolikus Ausztriában az utóbbi években jelentősen csökkent a vallásukat gyakorló hívek száma. A 2001-ben végzett népszámlálás szerint négy osztrák közül három katolikusnak vallja magát, míg a második helyen a nemhívők állnak, vagyis a 8 millió 200 ezer lakos mintegy 15 százalékát képviselik. Az országban élő katolikusok 74, a protestánsok 7, a muzulmánok pedig 4 százalékot tesznek ki. Ausztria területe hét egyházmegyére oszlik, az osztrák püspökkari konferencia elnöke Christoph Schönborn bécsi bíboros érsek.
Az osztrák helyi egyház az utóbbi években több válságon ment keresztül. A 90-es évek közepén robbant ki a Hans Groer nyugalmazott bécsi bíboros érsek nevéhez fűződő botrány, akit pedofiliával vádoltak. 1995-ben jött létre a „Mi vagyunk az egyház” mozgalom, amely bírálta a hivatalos egyházi vezetést. II. János Pál pápa nagy figyelemmel kísérte ezeket az eseményeket és a 90-es évek során több ízben is segítséget nyújtott az osztrák püspöki karnak a lelkipásztori megújulás nehéz folyamatában, támogatva a „Párbeszéd Ausztriáért” kezdeményezést.
A feszültségek részben enyhültek, amikor 2004 nyarán újabb válságot okozott a Sankt Pölteni szemináriumban kirobbant szex-botrány, amely miatt a szemináriumot egy időre bezárták.
Az osztrák püspökök a következő lelkipásztori programokkal válaszolnak a válság kihívásaira:
A „Pro Oriente” alapítvány, Christoph Schönborn bécsi bíboros érsek kezdeményezésére az ökumenizmus előrehaladásán fáradozik. A 2003 és 2006 közötti időszakra tervezett új evangelizálási lelkipásztori programok az osztrák fővároson kívül a Párizst, Lisszabont, Brüsszelt és Budapestet is érintik. A városi misszió lisszaboni találkozójára éppen november 5 és 13 között kerül sor, amelyen részt vesz Erdő Péter bíboros, a magyar egyház prímása is.
Schönborn bíboros, az osztrák püspöki kar elnöke nevéhez fűződik továbbá a Katholikentag újra indítása, amelyet hét volt kommunista országra, közöttük Magyarországra is kiterjesztett, és amely a népek zarándoklatával ért véget 2004. május 22-én és 23-án, a minden közép-kelet európai ország számára fontos vonatkozási pontot jelentő mariazelli kegyhelyen. Meg kell említeni az osztrák helyi egyház nagy szociális elkötelezettségét is, amelynek fontos ökumenikus dokumentuma a 2003 végén közzétett „Sozialwort”, amely szintén Schönborn bíboros kezdeményezésére született. Ez volt az első alkalom, hogy az ország keresztény egyházai közös tervet dolgoztak ki olyan témákról, mint a munka, a társadalom, a média, a környezetvédelem. A 136 oldalas kiadvány négy év munka eredménye, amelyben a katolikus egyházon kívül a következő egyházak, egyházi közösségek, felekezetek vettek részt: anglikán, kopt-ortodox, metodista, evangélikus, görög-, román-, orosz-, szerb-, szír-ortodox, apostoli örmény és ókatolikus. A cél, hogy közösen törekedjenek a társadalmi összetartás megerősítésére, hogy mindenki számára lehetővé tegyék a társadalmi életben való részvételt, az igazságos létfeltételeket a jövő nemzedék számára is.