A Katolikus Média Világszervezet, a Signis, első világkongresszusa
A november 4 és 11 között Lyonban megrendezésre kerülő nemzetközi találkozón a katolikus
média szakértői 140 ország képviseletében a béke és a tömegtájékoztatás közötti kapcsolatokat
vitatják meg. A magyar katolikus médiát Barlay Tamás, a Duna televízió vallási szerkesztőségének
vezetője, a Makusz, a magyar katolikus újságírók szövetségének választmányi tagja
képviseli. A világkongresszus témája: „A média a béke kultúrájának szolgálatában”.
A hasonló című dokumentumot a közelmúltban tette közzé a Signis ökumenikus bizottsága,
amelynek tagja P. Pasquale Borgomeo olasz jezsuita rádiónk főigazgatója is. A
katolikus világszövetség, amely magába foglalja a rádió, a televízió, a filmgyártás
munkatársait, a videós, és internetes szakértőket, továbbá a tömegtájékoztatás oktatóit,
rendkívül intenzív programot állított össze az egy hetes kongresszusra. November
5-én és 6-án a nagyközönség bevonásával keresik a választ arra a kérdésre, hogy milyen
módon mozdíthatja elő a média a békét, ahelyett, hogy az erőszakot szítaná, mint rrre
gyakran van példa napjainkban. November 7-én és 8-án műhely megbeszélésre kerül
sor a film, a televízió, a rádió és az internet szakértői számára, míg 5-e és 8-a
között a tömegtájékoztatás oktatásáról rendeznek szimpóziumot. November 9-én és 10-én
tartják a Signis küldötteinek zártkörű közgyűlését. A belgiumi székhelyű Signis
2001-ben jött létre az Unda – a nemzetközi katolikus rádiós és televíziós szövetség
és az Ocic – a nemzetközi katolikus film- és audiovizuális szervezet összevonásából.
A média a béke kultúrájának szolgálatában téma kapcsán összeállított dokumentum
többek között foglalkozik a háború és a tömegtájékoztatás kapcsolatával. A háborúk
kitörésekor az egyes kormányok saját pozíciójuk megerősítésére használják fel a médiát,
cenzúrázva a valóságot. A béke kultúrájának megvalósításához arra van szükség, hogy
mindkét fél hallathassa szavát. Ami a terrorizmust illeti, számos ország arra törekszik,
hogy korlátozza az alapvető jogokat, mint amilyen az információhoz és a tájékoztatáshoz
való jog. A szabadságjogok korlátozása a terrorizmus ürügyén annyit jelent, hogy csatát
nyert maga a terrorizmus. A tömegtájékoztatás ugyanis a terrorizmus egyik fő fegyvere
– állapítja meg a dokumentum. A média nélkül a terroristák nem érnék el egyik fő céljukat,
vagyis azt, hogy megismertessék ügyüket a világ közvéleményével, és félelmet ébresszenek.
Egyrészt fontos, hogy a közvéleményt megfelelően tájékoztassák a terrorista merényletekről,
másrészt fontos, hogy a tájékoztatás milyen módon valósul meg. A szeptember 11-i merénylet
esetében a média a terroristáknak kedvezett azáltal, hogy napokon át megállás nélkül
közvetítették az erőszak képsorait, és ezáltal az esemény érzelmi következményeit
nagyították fel, ahelyett, hogy a helyzetelemzésre összpontosították volna a figyelmet.
Helytelen az a tendencia, hogy a tömegtájékoztatás a negatív híreket részesíti
előnyben, és figyelmen kívül hagyja az emberek szép és jó utáni vágyát. A dokumentum
többek között azt javasolja a televíziós műsorok számára, hogy a látványt mindig kísérje
hang is, ugyanis a szó már önmagában véve enyhítheti a képsorok által megjelenített
erőszakot.