Úrangyala ragyogó napsütésben a Szent Péter-téren
 

XVI. Benedek pápa október 30-án, vasárnap délben az Úrangyala imádság előtt a Szent Péter-téren összegyűlt több, mint ötvenezer hívőhöz intézett beszédében emlékeztetett rá, hogy 40 évvel ezelőtt, 1965. október 28-án tartotta hetedik ülését a II. Vatikáni Zsinat. A három évig tartó történelmi jelentőségű egyházi esemény utolsó szakaszában hagyták jóvá a zsinati dokumentumok nagy részét, melyek ma is aktuálisak és sok esetben nemcsak megőrizték értéküket, hanem növelték is azt – mondta XVI. Benedek pápa, aki ezután kiemelte azt az öt zsinati dokumentumot, amelyeket Isten szolgája, VI. Pál pápa és a zsinati atyák 1965. október 28-án írták alá. A „Christus Dominus” – k. dekrétum a püspökök lelkipásztori hivataláról szól, a „Perfectae Caritatis” a szerzetesi élet megújulásáról, az „Optatam Totius”, a lelkipásztori képzésről, míg a „Gravissimum educationis” a keresztény nevelésről és végül a „Nostra Aetate” a nem keresztény vallásokkal való kapcsolatokat taglalja.
A papképzés, a megszentelt élet és a püspöki szolgálat témáival három rendes püspöki szinódus is foglalkozott; 1990-ben, 1995-ben és 2001-ben – folytatta visszatekintését XVI. Benedek pápa. Mindhárom szinóduson újratárgyalták és elmélyítették a II. Vatikáni Zsinat tanítását, amint arról Isten szolgája, II. János Pál pápa a zsinat utáni apostoli buzdításai tanúskodnak („Pastores dabo vobis”, „Vita consacrata”, „Pastores gregis”). Kevésbé ismert azonban a neveléssel foglalkozó dokumentum. Az egyház mindig is elkötelezte magát a fiatalság nevelése mellett, amelynek a zsinat rendkívüli jelentőséget tulajdonított egyrészt az emberi élet, másrészt a társadalmi fejlődés miatt. Az egyházi közösség ma, a globalizáció korában is fontosnak tartja az olyan nevelési rendszer meglétét, amely elismeri az embernek mint az igazságra és a jóra nyitott személynek a primátusát. Az első és legfőbb nevelők a szülők, akiknek a szubszidiaritás elve alapján a polgári társadalom nyújt segítséget. Az egyház sajátos nevelési felelősséget érez magáénak, Krisztus rábízta az „élet útjának” hirdetését. Az egyház különböző módokon törekszik e küldetésének teljesítésére: a családban, a plébánián, társulatokon, mozgalmakon keresztül, különösen pedig az iskolákban, közép-és felsőoktatási intézményekben.
A „Nostra Aetate”-k. nyilatkozat is nagy aktualitással bír – mondta még beszédében a Szentatya -, mivel az egyházi közösségek más, nem keresztény vallásokhoz való viszonyulásával foglalkozik. Abból az elvből kiindulva, hogy „az összes nemzetek egy közösséget alkotnak” és hogy az Egyháznak „feladata, hogy a népek közötti egységet és szeretetet ápolja” (1. pont), a katolikus egyház „semmit sem utasít el abból, ami ezekben a vallásokban igaz és szent” (2. pont) és mindenkinek Krisztust hirdeti, ’aki „az út, az igazság és az élet” (Jn, 14,6), akiben az emberek megtalálják a vallásos élet teljességét’ (2. pont).
A „Nostra Aetate”- nyilatkozattal a zsinati atyák néhány alapvető igazság ajánlotta: világosan emlékeztettek arra a kötelékre, amely a keresztényeket és a zsidókat összekapcsolja (4. pont), ismételten szóltak a muzulmánok (3. pont), valamint a más vallásúak iránti (2. pont) tiszteletről, és megerősítették azt az egyetemes testvéri szellemet, amely félretesz minden vallási megkülönböztetést és –üldözést.
Kedves testvérek – fordult XVI. Benedek pápa a Szent Péter-teret megtöltő zarándokokhoz – imádkozzunk együtt Szűz Máriához együtt, hogy segítse valamennyi Krisztus-hívőt a II. Vatikáni Zsinat szellemének ébren tartásában, hogy hozzájárulhassunk az egyetemes testvériség megteremtéséhez, amely képes válaszolni Istennek az emberre vonatkozó tervére.”
Az Úrangyala elimádkozása után a Szentatya emlékeztetett rá, hogy október 8-án súlyos földrengés rázta meg Kasmír tartományt, különösen annak pakisztáni részét, amely több, mint ötvenezer ember halálát követelte és komoly károkat okozott. Ebben az esetben is számos szolidáris gesztusra került sor, de a szükség egyelőre felülmúlja a fölajánlott segítséget. Ezért tehát XVI. Benedek pápa felhívást intézett a nemzetközi közösséghez, hogy sokszorozza meg erőfeszítéseit az igen sokat szenvedett lakosság megsegítésére. Ezután a Pápa a különböző világnyelveken köszöntötte a zarándokcsoportokat, köztük azokat a spanyol ajkú híveket, akik a szombaton megtartott boldoggá avatási szentmisére érkeztek püspökeik és papjaik vezetésével.