Sydneyben bemutatták Edward Cassidy bíboros könyvét az ökumenizmusról és a vallásközi párbeszédről, a Nostra Aetate k. zsinati dokumentum közzétételének 40. évfordulója alkalmából

A könyvet, amelynek címe: „Ismét felfedezni a II. Vatikáni zsinat tanítását – Ökumenizmus és vallásközi párbeszéd”, a város nagy zsinagógájában, vallásközi megemlékezés keretében ismertette maga a szerző, a Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsának, valamint a zsidósággal való kapcsolatok vallásközi bizottságának volt elnöke, utódával, Walter Kasper bíborossal együtt.
Edward Cassidy bíboros, beszédében többek között felidézte II. János Pál pápa 2000 márciusában, Izraelben tett látogatását, amelynek során elzarándokolt a szent helyekre. A Szentatya kíséretében utazó Cassidy bíboros néhány lépés távolságról lehetett tanúja annak a történelmi jelenetnek, amikor II. János Pál a jeruzsálemi Sirató Fal mélyedésébe elhelyezte saját kezűleg írt levelét. Ebben, mint ismeretes bocsánatot kért az egyház azon tagjai nevében, akik a történelem során szenvedést okoztak a zsidó népnek. Cassidy bíboros úgy érezte, ezzel lezárult egy csaknem 2000 éve tartó szomorú és tragikus történet, és az együttműködés, a megértés új korszaka kezdődött, amelynek hajnalát éppen a 40 évvel ezelőtt közzétett Nostra Aetate zsinati dokumentum jelentette.
Az ökumenizmus és a vallásközi kapcsolatok, különös tekintettel a katolikus-zsidó kapcsolatokra, egyaránt az egymáshoz való kölcsönös közeledésből kiindulva fejlődhetnek tovább. Az eddigi őszinte és nyílt párbeszéd új ösvényekre vezette a különböző felekezetek, vallások követőit: az ellenségeskedés és közöny útjáról eljutottak egymás értékeléséig, sőt közös kezdeményezésekig az olyan egyetemes értékek érdekében, mint a béke, az igazságosság, a környezetvédelem.
A Sydney zsinagógában megrendezett könyvbemutatóra elküldte üdvözletét David Rosen jeruzsálemi rabbi is. Utalt rá, hogy a Szentszék és Izrael állam között 1993-ban létrejött Alapvető Megállapodás konkrét következménye volt a zsidóság és kereszténység közötti kapcsolatok fejlődésének. II. János Pál nagyságának egyik jellemzője volt, hogy felismerte a vizuális élmény jelentőségét, amely hatékonyabb bármely dokumentumnál. Pápaságának egyik ilyen fontos mozzanata volt a római zsinagógában tett látogatása 1986-ban, valamint 2000-es izraeli látogatása. Az a látvány, hogy a Pápa, a Jad Vasem emlékhelyen könnyes szemmel fejezte ki szolidaritását a zsidó nép szenvedésével, valamint az, hogy a hagyomány szerint elhelyezte imáját a Sirató Fal résében, óriási hatást gyakorolt a zsidóságra Izraelben és az egész világon.