Szerda délelőtt több nagy érdeklődést keltő felszólalásra is sor került a szinódusi
aulában. Zen Ze-Kiun hong kongi püspök felszólalásában kifejtette, hogy Kínában a
szakadás évtizedei után javul a helyzet, elsősorban a Pápa nagylelkűsége miatt, aki
az ún. hazafias kínai egyház nem egy püspökével, papjával kiengesztelődött, az állami
kinevezés után megadta az egyházi legitimációt is. Így a kínai helyi egyház egységét
az a törekvés adja, hogy mindkét fél, az államilag elismert és a földalatti egyház
is, a Péter utódával való egységre törekszik. A püspök emlékeztetett, hogy XVI. Benedek
pápa személyesen hívott meg négy kínai főpapot a szinódusra, akik eddig nem juthattak
el Rómába. George Pell, Sidney érseke felszólalásában kifejtette, hogy személyes
véleménye szerint komoly hiba lenne most letenni erről az ősi hagyományról. Az ausztrál
főpap úgy vélte, hogy ez nem segítene a papi hivatások számának drasztikus csökkenésén
Ausztráliában és Óceániában. Ugyanakkor azt is kérte, hogy a szinódus egyértelműen
foglaljon állást a világi áldoztatók kapcsán, hogy világos legyen, az ő szolgálatuk
és a pap által bemutatott eucharisztikus liturgia között lényegi különbség áll fenn. Több
felszólaló is foglalkozott a liturgia terén elkövetett visszaélésekkel. Zbigniew Kiernikowski,
Siedlce püspöke elmondta, hogy a papoknak nem lenne szabad felszínesen végezniük a
liturgikus szolgálatot, jeleket, mint pl. a kenyértörést. P. Ottaviano D’Egidio, a
passzionisták általános elöljárója kifejtette, hogy a liturgiával való rossz bánásmód
s a hívek felkészületlensége együtt azt eredményezi, hogy a résztvevők inkább csak
nézők a szertartásokon. Ezért egyszerű katekézisekre van szükség, hogy a hívő közösségekbe
új életet vigyenek. Jean-Pierre Kutwa, az elefántcsontparti Gagnoa főpásztora elmondta,
hogy bár hazájában magas a szentmisén résztvevők aránya, ám ez sokszor csak külsődleges
megszokás jele. Hiányzik Isten Szavának ismerete, amely rávilágít a plébániai bibliai
apostolkodás szükségességére. Liborius Ndumbukuti Nashenda, a namíbiai Windhoek
érseke kifejtette, hogy életbevágóan fontos kapcsolat áll fenn a harmadik világ országaiban
az inkulturáció és az Eucharisztia között. Attilio Nicora bíboros, az Apostoli
Szék Öröksége Hivatalának elnöke elmondta, hogy számos hibás, üzleti-fogyasztói szellemű
elképzelés él az élőkért és holtakért bemutatott misék kapcsán, amelyért a hívő egy
bizonyos pénzösszeget ad át. Ez a templom és a papság ill. az egyházi feladatok ellátásának
céljait szolgálja, vagyis egyfajta eucharisztikus részvétel, de semmiképpen sem jelenti
egy szolgáltatás megfizetését. Végül felszólalt még Elvira Petrozzi nővér, a Cönákulum
közösség alapítója. Közössége kábítószerfüggő fiatalokat ment. Hosszas töprengés után
jött rá, hogy az Eucharisztia lelki balzsama gyógyíthatja be sebeiket. Így bevezette
a szombat éjszakai szentségimádást, ahol a fiatalok a tánc helyett imádkoznak azokért
a társaikért, akiket az égeti el, ami tőlük elrabolta fiatalságukat.