XVI. Benedek pápa üzenete az Európai Püspökkari Konferenciák Tanácsa (CCEE) ülésének résztvevőihez

A CCEE közgyűlését ebben az évben, Rómában rendezték meg szeptember 29-e és október 2-a között Camillo Ruini bíboros, helynök, az Olasz Püspökkari Konferencia elnökének meghívására. A földrész 34 püspökkari konferenciájának elnökei között jelen van Erdő Péter bíboros esztergom-budapesti érsek is, aki pénteken érkezett meg Rómába. Erdő Péter bíboros prímás képviseli a magyar egyházat a világ püspökeinek vasárnap megnyíló és október 23-áig tartó szinódusán is.
A Szentatyának a közgyűlés résztvevőihez intézett üzenetét Angelo Sodano bíboros, államtitkár látta el kézjegyével. A közgyűlés által megvitatott témák közül a pápai üzenet elsőként a 40 évvel ezelőtt véget ért II. Vatikáni Zsinatot érintette. Ez a jelentős évforduló indítson bennünket arra, hogy gondolkodjunk el a zsinat időszerűségéről és az európai egyházra és társadalomra gyakorolt hatásáról. Az üzenet felidézi VI. Pál pápa 1965. december 7-én, a zsinat kilencedik és egyben utolsó ülésszakán elhangzott csodálatos homíliáját, melynek prófétai szelleme ma is meghatottságot vált ki. A mai Európára ismerhetünk abban a jellemzésben, amelyet VI. Pál a zsinat időszakának kulturális környezetéről festett, a szekularizmus, a laicizmus és irracionalizmus megnyilvánulásaival. Bár el kell ismernünk, hogy ez a negatív tendencia továbbra is terjed Európában, azt is meg kell állapítanunk, hogy a zsinat jótékony hatása megőrizte az emberiséget és magát az egyházat is az ezredvég válságától, amely jóval súlyosabb lehetett volna. Most rajtunk is áll, hogy elfogadjuk és előre vigyük a zsinati örökséget, hogy ne veszítsük el azt az irányvonalat, amelyet az Úr jelölt ki egyháza számára.
A püspöki karok elnökeinek közgyűlése még két másik fontos témával foglalkozik: az egyik az evangelizálás Európában, valamint az evangelizálás és a párbeszéd kérdése. Az utóbbi évtizedekben egyre világosabbá vált, hogy Európa számára is mindinkább létfontosságúvá válik az evangelizálás. A vasfüggöny leomlásával megnövekedett a felelősségvállalás a kelet-európai népekkel szemben, amelyeket súlyosan megjelölt a hosszú ateista rendszer, továbbá tudatosabbá vált az ökumenikus elkötelezettség is, hogy az evangéliumi üzenet még nagyobb erővel felhangozhasson Európában. A muzulmán jelenlét erősödésével a vallási pluralizmus is nagyobb szerepet kapott. Ebben a helyzetben a keresztények felismerték, hogy az evangéliumot nem tarthatják meg önmaguknak.
A hithirdetés és a párbeszéd témáját érintve a Szentatya üzenete VI. Pál és II. János Pál pápa értékes örökségére emlékeztet, akik rendkívüli módon össze tudták egyeztetni a missziós lendületet a párbeszéd iránti nyitottsággal. XVI. Benedek pápa most a XX. század e nagy tanúinak példája nyomán mindenkit arra biztat, hogy félelem nélkül nézzenek szembe a jelen nagy lelkipásztori kihívásaival, legyenek képesek arra, hogy meghallgassák az embereket személyes és társadalmi életük konkrét helyzeteiben készséggel hirdessék a reménység evangéliumát. A Szentatya végül imáiról biztosítja az Európai Püspökkari Konferenciák Tanácsa közgyűlésének résztvevőit, és apostoli áldását adja rájuk.