Nemzetközi konferencia a Pápai Gergely Egyetemen a Nostra Aetate k. zsinati dokumentum közzétételének 40. évfordulója alkalmából

A négynapos találkozó teljes ülésein a különféle vallású résztvevők arról számoltak be, hogy milyen változások történtek az elmúlt négy évtizedben vallásuk és a katolikus egyház közötti kapcsolatokban. Különösen nagy súlyt fektettek a keresztények és a zsidók, valamint a nagy ázsiai vallások, az iszlám, a buddhizmus, a hinduizmus közötti kapcsolatok fejlődésére.
Az összejövetelen részt vett Judith Banki a new yorki Tanenbaum vallásközi központ egyik vezetője. A központ névadója, az 1992-ben elhunyt Marc Tanenbaum volt az egyetlen rabbi, aki részt vett a Nostra aetate szövegének kidolgozásában. Judith Banki műsorunknak adott interjújában elmondta, hogy a központ elsősorban a vallás nevében elkövetett erőszak megelőzésére illetve felszámolására törekszik. A Pápai Gergely egyetemen rendezett rendkívül magas szintű kongresszus, amelyen teológia, szociológiai, történelmi, szociális szempontok szerint vizsgálták meg az elmúlt negyven év eredményeit, jól tükrözte, milyen óriási előrehaladás történt a II. vatikáni zsinat óta. A zsidók és a keresztények közötti párbeszéd, amelyet XXIII. János pápa bátorított és amelyet II. János Pál pápa gyümölcsöztetett, nagy megértéshez, együttműködéshez, sőt barátsághoz vezetett a két vallás követői között. Ennek ellenére még sok mindent kell tenni mindkét oldalon az előítéletek felszámolására. Visszaemlékezve arra a találkozóra, amely idén januárban jött létre II. János Pál és a világ számos országából, főleg az Egyesült Államokból, de Európából és Izraelből is érkezett 160 rabbi között, Judith Banki a következőket mondta:
„Azért jöttek el II. János Pál pápához, mert tudták, hogy hanyatlóban van egészségi állapota, és ki akarták fejezni nagyrabecsülésüket számára, mindazért, amit pápasága alatt tett a zsidókért. Egyedülálló, szokatlan gesztus, ugyanakkor rendkívüli pillanat volt, amely azonban jól kifejezte a szép érzéseket, az eddig megtett haladást."
A résztvevők között volt Christian van Nispen holland jezsuita atya, aki már több mint negyven éve a kairói Kopt Katolikus Szeminárium tanára. A Vatikáni Rádió magyar adásának adott interjújában sajnálatát fejezte ki, hogy az egyetemes egyházban a kopt szertartású hívek marginális helyet foglalnak el, holott a szekularizált nyugati világ sokat tanulhatna tőlük. Ezek közé tartozik, hogy Isten számukra mindig első helyen áll, elfogadják a szenvedést, mint a keresztény élet természetes járulékát, amelynek üdvözítő hatása van. Az önmegtartóztatás sokkal nagyobb szerepet tölt be náluk, mint a nyugati keresztényeknél: évente mintegy 200 napon át tartanak böjtöt. A kopt ortodox egyházban virágzik a monasztikus élet, a szerzetesek nagy része egyetemi diplomával rendelkezik. Példaértékű továbbá a muzulmánokkal való együttélésük.
Szerdán délelőtt, az általános kihallgatás során, amint azt internetes olvasóink honlapunkon is láthatták, XVI. Benedek pápa fogadta az egyiptomi kopt ortodox egyház első hivatalos küldöttségét. Hedra asszuáni érsek műsorunknak adott nyilatkozatában elmondta, hogy mély benyomást tett rá a Szentatyával való találkozás. A Pápa arról biztosította a három kopt ortodox főpásztort, hogy büszke egyházukra, amely féltve őrzi ősi hagyományait. „XVI. Benedek alázatos, egyszerű, mélyen lelki ember, imádkozunk érte, hogy helyt tudjon állni rendkívüli feladata teljesítésében” – mondta az asszuáni kopt ortodox érsek.