Vasárnap délben, az Úrangyala elimádkozásakor mondott beszédében XVI. Benedek pápa
az életszentség és az Oltáriszentség közötti kapcsolatról szólt.
"Miközben vége felé közeledik az Eucharisztikus Év, szeretnék egy különösen fontos
témával foglalkozni, amelyet olyan nagyon szívén viselt tisztelt elődöm, II. János
Pál is. Ez pedig az életszentség, az egyház és minden keresztény zarándoklatának útja
és végcélja, valamint az Oltáriszentség közötti kapcsolat” – mondta a Szentatya, majd
gondolatban a papokhoz fordult. Megszentelődésük titka éppen az Eucharisztiában rejlik.
Felszentelésük erejében a papok részesülnek abban az ajándékban és kötelességben,
hogy szentségileg megismételjék Jézus tetteit és szavait, amelyekkel az Utolsó Vacsorán
megalapította Húsvétja emlékezetét. A pap, arra kapott meghívást, hogy egyre hűségesebben
tegyen tanúságot a szeretetnek erről a nagy csodájáról, amely a szentmise bemutatásakor
kezében megújul. A papok legyenek mindenekelőtt az Oltáriszentség imádói és szemlélői
– mondta a Pápa, majd hozzátette: Tudjuk jól, hogy a szentség érvényessége nem függ
a szentmisét celebráló pap életszentségétől, de hatékonysága, saját maga és a többiek
számára annál nagyobb lesz, minél mélyebb hittel, lángoló szeretettel és buzgó imával
éli meg a szentmise bemutatását. Az év során a liturgia az oltár szent szolgáinak
példáit mutatja fel, akik a Krisztus követéséhez szükséges erőt a Vele való mindennapos
benső kapcsolatból, a szentmise bemutatásából és az eucharisztikus adorációból merítették.
Néhány napja emlékeztünk meg Aranyszájú Szent Jánosról, a negyedik század végén élt
konstantinápolyi pátriárkáról. Rendkívüli ékesszólása miatt hívták aranyszájúnak,
de Eucharisztikus doktornak is nevezték az Oltáriszentségről szóló, széleskörű tanításának
mélysége miatt. Az ő nevéhez fűződik a keleti egyházakban leggyakrabban bemutatott
„szent liturgia”. Jelszava, miszerint elég egy buzgósággal teli ember ahhoz, hogy
egy egész népet átalakítson, jól mutatja, mennyire hatékonyan működik Krisztus, szolgáin
keresztül. Korunkban pedig kiemelkedik pietrelcinai Szent Pio atya alakja, akire jövő
pénteken emlékezünk. A szentmise bemutatásakor mély buzgósággal élte át a Kálvária
misztériumát, mindenki hitének és ájtatosságának elmélyítésére. Stigmái, amelyekkel
Isten ajándékozta meg, kifejezték a keresztre feszített Jézushoz való benső hasonulását.
Amikor az Eucharisztia szerelmeseiről szólunk, nem felejtkezhetünk meg Vianney Szent
Jánosról, az egyszerű arsi plébánosról sem, aki a francia forradalom idején élt. Életszentségével
és lelkipásztori buzgalma nyomán, a kis falu hívei a keresztény közösség példaképévé
váltak, amelyet mélyen áthatott Isten Szava és a Szentségek. A Szentatya végül
Máriához fohászkodott, különösen az egész világ papjaiért, hogy az Eucharisztikus
Év gyümölcseként megújítsák szeretetüket az Oltáriszentség iránt. Isten Anyja közbenjárására
mindig éljék meg és tegyenek tanúságot arról a misztériumról, amelyet Isten kezükbe
helyezett a világ üdvösségére.