Terrorizmus: mondjunk nemet az iszlámmal szembeni félelemre alapozott politikára
„A párbeszéd és az együttműködés az iszlám és a kereszténység között akkor haladhat
előre, ha közösen próbálják lerombolni az igazságtalanság és az elnyomás elemeit.
Továbbá akkor, ha a politikusok közös elhatározással visszautasítják a másiktól való
félelemre épülő politikát, lehetőséget adva a muzulmánoknak, hogy részt vegyenek a
nyugati politikában”. Ez a véleménye Scott Alexandernek, a chicagói katolikus teológiai
intézet iszlamológia professzorának, amely az egyik legfontosabb oktatási intézménye
a katolikus egyháznak az Egyesült Államokban. „A két vallásnak bizalmi kapcsolatot
kell kialakítania egymással, amely a népek közötti megértésre és tiszteletre épül.
Emellett együtt kell dolgozni az elnyomás és a diszkrimináció megszüntetésén, ami
egyes népeket hátrányos társadalmi, gazdasági helyzetben tart, míg másokat túlzottan
előnyös helyzetbe hoz” – hangsúlyozza Alexander professzor. A Nyugatnak el kell
azon gondolkodnia, hogy mi jelent a „nyugati mentalitás”, mert nyugati és iszlám országokban
egyaránt léteznek különböző viselkedési módok és viszonyulások. Amikor integrációról
beszélünk – figyelmeztet az amerikai professzor – vigyáznunk kell, hogy ne használjunk
a nyugati és az iszlám gondolkodásmódot szembeállító kifejezéseket. „Én magam is Nyugaton
élek és nyugati vagyok, de nem tudom megfogalmazni miből is áll pontosan a nyugati
mentalitás: a szekularizált liberális embereket jelenti-e, vagy a hagyományőrző keresztényeket?...
„Mindkettő fontos viselkedés- és szemléletmód az amerikai társadalomban, különböző
módon értelmezett eltérő eszmeiséggel. Még is sok amerikai nem tudja elhelyezni magát
ebben a két kategóriában. Ugyanez történhet az iszlám világban is. Törökországban
pl. ahol nagy feszültségek voltak a szekularizált modern gondolkodásmód és az iszlám
hagyományos értelmezői között, nem mondhatjuk, hogy létezik EGY egységes török gondolkodási
mód, hanem sok eltérő, amely igyekszik együtt élni egymással. Ilyen értelemben, hasonló
ez az egyesült államokbeli példához – emeli ki Scott Alexander. Következésképpen,
az elindítandó együttműködési programoknak mindkét közösség támogatását élveznie kell,
ahogy ez a chicagói katolikus teológiai intézetnél történik. Az intézet oktatási programjai
a muzulmán közösség teljes támogatásával működnek, hangsúlyozva ezzel, hogy a muzulmánok
és a nem muzulmánok mennyire együtt tudnak élni kulturálisan egymást gazdagítva és
növekedve. De természetesen ez nem elegendő. Politikai szinten – a professzor szerint
– a politikusoknak vissza kell utasítaniuk a félelmen alapuló politikát. Nem könnyű
ez, mert a félelem hatalmas erő, ami befolyásolja a tömeget. Egy új politikai gondolkodásmód
kézzelfoghatóvá tételére az lehetne a konkrét lépés, ha támogatnák és lehetővé tennék
iszlám vallásúaknak is a közhivatali funkciók betöltését. Ugyanis minél kevésbé áll
távol egy közösség a hatalomtól, annál kevésbé érzi magát elidegenültnek vagy peremre
szorítottnak. Inkább bízni fog önmagában, fontosnak és figyelemre méltónak tartva
a beilleszkedést – emeli ki az Asca hírügynökségnek adott interjújában a chicagói
professzor.