"A vén Európa szívéből a fiatalok a soha nem csalatkozó reménység üzenetét intézték
korunk embereihez"- mondta XVI. Benedek pápa a szerda délelőtti általános kihallgatáson
“Mint szeretett II. János Pál pápánk tette minden apostoli zarándoklata után, én is
ma veletek együtt szeretném felidézni az Ifjúsági Világtalálkozó alkalmából Kölnben
eltöltött napokat” – kezdte beszédét a Szentatya a szerda délelőtti általános kihallgatáson. Az
isteni Gondviselés úgy akarta, hogy Olaszországon kívüli első lelkipásztori utam éppen
szülőhazámnak szóljon, mégpedig az Ifjúsági Világtalálkozó alkalmából, amelyet felejthetetlen
elődöm prófétai megérzéssel alapított meg 20 évvel ezelőtt. Szüntelenül hálát adok
Istennek ennek a zarándoklatnak az ajándékáért, amelyről szép emlékeket őrzök. Hálám
egyben mindazokhoz szól, akik elkötelezettséggel és szeretettel készítették elő és
szervezték meg a találkozót: mindenekelőtt Joachim Meisner kölni bíboros érseknek,
Karl Lehmann bíborosnak, a német püspökkari konferencia elnökének, és az ország főpásztorainak,
akikkel utazásom végén találkoztam. Szeretném ismét kifejezni köszönetemet a hatóságoknak,
a különféle szervezeteknek és az önkénteseknek, minden személynek és közösségnek,
akik a világ minden részén imáikkal kísérték a találkozót, továbbá a betegeknek, akik
felajánlották szenvedéseiket ennek a fontos eseménynek a lelki sikeréért. Az Ifjúsági
Világtalálkozón résztvevő fiatalokkal való lelki kapcsolatom már Köln/Bonn repülőterén
megkezdődött megérkezésemkor, és egyre erősebbé vált, a (Rodenkirchener Brücke mólójától
Kölnig tartó) rajnai hajózás során, amelyre az öt földrészt képviselő 5 hajó kíséretében
került sor. Emlékezetes volt az első hivatalos találkozásom a fiatalok ezreivel, amelyet
joggal neveztek „a fogadtatás ünnepének”, - és amelynek mottója „Hol van a zsidók
újszülött királya?” – Éppen a Napkeleti Bölcsek voltak, akik a fiatal zarándokokat
Krisztus felé vezették el. Jelentőségteljes, hogy minderre éppen a II. János Pál pápa
által meghirdetett Eucharisztikus Év vége felé került sor. „Eljöttünk, hogy hódoljunk
neki”- a találkozó témája mindenkit arra szólított fel, hogy lélekben kövesse a Napkeleti
Bölcseket és velük együtt belső úton végighaladjon a megtérés, Emmanuel, a velünk-való
Isten felé, hogy megismerjük, találkozzunk vele, imádjuk őt és ezután hazaindulva
lelkünkben magunkkal vigyük világosságát és örömét. Kölnben a fiataloknak több
ízben is volt alkalmuk arra, hogy elmélyítsék ezeket a lelki témákat és a Szentlélek
ösztönzésére tanúságot tegyenek Krisztusról, aki megígérte, hogy az Eucharisztiában
valóban jelen marad közöttünk, egészen a világ végezetéig. Most felidézem azokat a
pillanatokat, amelyeket együtt tölthettem velük, különösen a szombat esti imavirrasztás
és a vasárnapi záró szentmise alkalmából. A hitnek ezekhez a megnyilvánulásaihoz a
világ minden szögletében fiatalok milliói csatlakoztak lélekben, a rádió és televízió
összeköttetések révén. De szeretném felidézni a szeminaristákkal való sajátos találkozásomat
is. Azokról a fiatalokról van szó, akik meghívást kaptak Krisztus, a Mester és Pásztor
radikálisabb követésére. Az volt a kívánságom, hogy külön találkozzam velük, ezzel
is kiemelve az Ifjúsági Világnapok hivatásébresztő dimenzióját. Az elmúlt húsz évben
nem kevés papi és szerzetesi hivatás bontakozott ki éppen az Ifjúsági Világtalálkozók
során, amelyek kiváltságos alkalmak arra, hogy a Szentlélek hallassa hívását. A
reményekben gazdag kölni napok programjába jól beleilleszkedett az ökumenikus találkozó
a többi keresztény egyházzal és egyházi közösséggel. Németország fontos szerepet játszik
az ökumenikus párbeszédben, mind a megosztottság szomorú helyzete, mind a kiengesztelődés
terén végzett tevékenysége miatt. Bárcsak a párbeszéd, az ajándékok kicserélése hozzájárulna
a katolikus egység rendezett és harmonikus összhangjának növeléséhez és érleléséhez.
Ebben a távlatban az Ifjúsági Világtalálkozó fontos ökumenikus „műhelyt” képvisel
– mondta XVI. Benedek pápa, majd a kölni zsinagógában tett látogatását idézte fel.
Kölnben, ahol Németország legősibb zsidó közössége székel, a Pápa zsidó testvéreivel
visszaemlékezett a Soára és a náci koncentrációs táborok felszabadításának 60. évfordulójára.
Idén van negyven éve, hogy közzétették a „Nostra aetate” k. zsinati dokumentumot,
amely a zsidók és keresztények közötti párbeszéd és lelki szolidaritás új korszakát
nyitotta meg, valamint kifejezte a többi nagy vallási hagyomány iránti nagyrabecsülést.
Ez utóbbiak között sajátos helyet foglal el az iszlám, amelynek követői egyistenhívők,
és akik Ábrahám pátriárka leszármazottainak vallják magukat. Ezért a Pápa találkozni
kívánt néhány muzulmán közösség képviselőjével is, akiknek a jelen történelmi pillanat
reményeiről és aggodalmairól szólt. Annak a reményének adott hangot, hogy kiirtják
a fanatizmus és az erőszak gyökereit, a keresztények és muzulmánok együttműködnek
a személy méltósága és alapvető jogai védelmében. Kedves Testvérek – mondta végül
XVI. Benedek pápa. „A „vén Európa” szívéből, amely a múlt században sajnos rettenetes
konfliktusok és embertelen rezsimek tanúja volt – a fiatalok a soha nem csalatkozó
remény üzenetét intézték korunk emberiségéhez. Ez a remény Isten Igéjén alapul, aki
emberré lett az üdvösségünkért meghalt és feltámadt Jézus Krisztusban. Kölnben a fiatalok
találkoztak Emmanuell-el, a velünk-való-Istennel, imádták őt az Oltáriszentség misztériumában,
és jobban megértették, hogy az egyház egy nagy család, amely révén Isten megteremti
minden földrész, kultúra és faj szeretetközösségét és egységét. Ez a család nagyobb,
mint a világ, nem ismer határokat és korlátokat, hanem mondhatnánk, hogy zarándokok
nagy csoportját alkotja, akiket Krisztus, a történelmet megvilágító tündöklő csillag
vezet. Jézus útitársunkká válik az Eucharisztiában, és az ember szívének legmélyebb
rejtekében „maghasadást” idéz elő. Csak a jónak ez a belső, robbanásszerű kisugárzása
győzheti le a rosszat és valósíthatja meg a világ megváltoztatásához szükséges átalakulást.
Jézus, az irgalmas Isten Arca továbbra is megvilágítja utunkat, mint az a csillag,
amely a Napkeleti Bölcseket vezette, és szívünket örömmel tölti el. Imádkozzunk,
hogy a fiatalok, Kölnből haza térve magukkal vigyék Krisztus világosságát, aki igazság
és szeretet, és azt terjesszék mindenütt a világban. Abban bízom, hogy a Szentlélek
ereje és Szűz Mária anyai segítsége révén a reménység tavasza köszönt be Németországban,
Európában és az egész világon – mondta a Szentatya a szerda délelőtti általános kihallgatáson.