"A keresztények és muzulmánok közötti vallásközi és kulturális párbeszéd nem lehet pusztán időszakos választás. Életbe vágóan fontos szükséglet, amely nagymértékben meghatározza jövőnket" - mondta a Pápa a kölni muzulmánok képviselőinek
 

XVI. Benedek pápa kölni apostoli látogatása során találkozott a muzulmán közösség képviselőivel is. Németország 82 és félmillió lakosából mintegy 3 millió 200 ezer a muzulmánok száma, akik túlnyomó többségükben török származásúak. Kölnben mintegy 70 ezren élnek.
A mintegy 10 képviselőjükből álló küldöttséget XVI. Benedek pápa szombaton délután fogadta a kölni érseki palotában. Emlékeztetett előde, II. János Pál pápa szavaira, amelyeket Casablancában intézett muzulmán fiatalok ezreihez: mégpedig arra mutatott rá, hogy a fiatalok csak akkor építhetnek jobb jövőt, ha elsőbbséget biztosítanak Istenbe vetett hitüknek, és a világot Isten tervei szerint alakítják át. Most XVI. Benedek is ezzel a meggyőződéssel fordult a muzulmánokhoz, akiket kedves barátainak nevezett, és akikkel meg kívánta osztani reményeit és aggodalmait.
Ez utóbbiak közé tartozik a terrorizmus jelenségének terjedése – mondta a Szentatya, majd így folytatta: „Tudom, hogy sokan közületek határozottan elutasítottátok nyilvánosan is a hitetek és a terrorizmus közötti bármiféle kapcsolatot és egyértelműen elítéltétek az erőszakot”. Mindez hozzájárul a bizalom légkörének növeléséhez, amelyre most olyan nagy szükségünk van. Továbbra is megismétlődnek világszerte a terrorcselekmények. Ezeknek a merényleteknek a kitervelői meg akarják mérgezni kapcsolatainkat, minden eszközt felhasználnak, még a vallást is, hogy minden erejükkel ellenezzék a békés együttélést. Istennek hála, egyetértünk abban, hogy a terrorizmus bármilyen formája perverz és kegyetlen választás, amely lábbal tiporja az élethez való szent jogot.” Arra van szükség, hogy keresztények és muzulmánok közösen álljanak ellen az erőszak minden formájának, fékezzék meg a kegyetlen fanatizmus terjedését, amely veszélyezteti annyi ember életét. Környezetünk minden nyomása ellenére rendíthetetlenül hirdessük a kölcsönös tisztelet, a szolidaritás és a béke értékét, azt, hogy minden ember élete szent mind a keresztények, mind a muzulmánok számára. A Pápa utalt rá, hogy a múltban számos háborút vívtak egymás ellen a két vallás követői, mindegyik Istenhez fohászkodott, mintha az ellenség meggyilkolása Isten számára tetsző cselekedet lenne. Ma keressük a kiengesztelődést és egymás önazonosságának tiszteletben tartását. A vallásszabadság védelme ebben az értelemben szüntelen feladat, a kisebbségek tiszteletben tartása a valódi civilizáció elvitathatatlan jele.
A Pápa végül arra emlékeztette a Németországban élő muzulmán vezetőket, hogy nagy felelősség hárul rájuk abban, hogy hogyan adják át a hitet az új nemzedékeknek. A keresztények és muzulmánok közötti vallásközi és kulturális párbeszéd nem lehet pusztán időszakos választás. Életbe vágóan fontos szükséglet, amely nagymértékben meghatározza jövőnket.
A találkozó után rendezett sajtótájékoztatón Ridvan Cakir, a muzulmán közösség képviselője hangsúlyozta, hogy minden embernek küzdenie kell a terrorizmus ellen. Az Ábrahámot követő vallások számára közös az emberi élet szent mivolta, valamint az a követelmény, hogy az emberek békében, barátságban éljenek.