A japán püspökök üzenete a II. Világháború Befejezésének 60. évfordulója alkalmából
Az üzenetet a főpásztorok július 21-én tették közzé, arra való tekintettel, hogy augusztus
6-a és 15-e között tartják a Felkelő Nap országában a „Japán katolikus békenapok ”
elnevezésű, minden évben megismétlődő kezdeményezést. Augusztus 6-a az első atombomba
támadás időpontja, míg augusztus 15. a II. világháború befejezésének dátuma Japánban.
A szigetország főpásztorai arra buzdítják híveiket, hogy ebben az időszakban még fokozottabban
imádkozzanak a világ békéjéért és tegyenek konkrét kezdeményezéseket a konfliktusok
békés megoldására. A katolikus napokat 1982-ben kezdeményezték a japán püspökök, válaszként
II. János Pál pápa békefelhívására, amellyel 1981-ben, hirosimai zarándoklata során
fordult a világhoz. Augusztus 6-án helyi idő szerint negyed 9-kor egy perces imával,
és polgári tiszteletadással adóztak a hirosimai atomrobbantás áldozatai emlékének.
Délután Joseph Atsumi Misue helyi püspök ünnepélyes szentmisét mutatott be, amelyen
Japán minden egyházmegyéjének hívei részt vettek, közöttük egy Nagaszakiból érkezett
nagy számú küldöttség is. Mint ismeretes a városra 1945. augusztus 9-én dobták le
az atombombát. Az ugyancsak vértanú városban ezen a napon tartják majd a polgári
megemlékezést, amelyet a katolikus hívek számára szertartás követ, Joseph Mitsuaki
Takami érsek vezetésével. Most ismertetjük a japán főpásztorok üzenetét: A
II. világháború befejezésének 60. évfordulójára emlékezve a püspökök üzenettel fordulnak
minden jóakaratú emberhez a Japán Katolikus Békenapok alkalmából. Emlékeztetnek rá,
hogy a háború befejezésének 50. évfordulójára írt határozatukban elismerték, hogy
japán helyi egyháza mind a háborút megelőző években, mind pedig a konfliktus idején
nem volt tudatában annak a prófétai szerepnek, amelyet be kellett volna töltenie az
emberi élet védelmében. Bocsánatot kértek Istentől és testvéreiktől, akiknek olyan
szörnyű szenvedésekkel kellett szembenézniük a háború során. Az azóta eltelt 10
évben, a békefelhívások ellenére, a világ nem volt képes rá, hogy lerázza magáról
az erőszak különféle formáinak láncait. A japán főpásztorok, most tudatában vannak
annak, hogy prófétai szerepet kell betölteniük, vagyis fel kell ismerniük az idők
jeleit és továbbítaniuk kell Isten üzenetét az emberek számára. A béke alapja
minden ember méltósága, amelyet a Biblia tanítása szerint Istentől kaptunk. Mivel
egyetemes értékről van szó, senki sem követhet el ellene erőszakot. Csak az emberi
méltóság egyetemességének elismerése teremtheti meg az alapot arra, hogy védelmezzék
minden egyén emberi jogait. Ezeket az elveket világosan kifejti az Emberi Jogok Egyetemes
Nyilatkozata, valamint tartalmazza őket a japán alkotmány is. A japán püspökök
üzenetükben emlékeztetnek rá, hogy idén tavasszal Kelet-Ázsiában eddig soha nem tapasztalható
Japán-ellenes tüntetésekre került sor, főképp Kínában és Koreában. II. János Pál
pápa hirosimai békefelhívásában ismételten kifejtette, hogy „a múltra emlékezni annyi,
mint elkötelezni magunkat a jövő érdekében”. A japánok feladata, hogy becsületesen
elfogadják történelmüket, amelynek részét képezi más országok erőszakos elfoglalása
és gyarmatosítása is. Ennek elismerése annak a záloga, hogy a jövőben ne ismétlődjenek
meg ehhez hasonló tragédiák. Az egyház és az állam különválasztásának elve Japánban
azért született meg, mert korábban az állam a császárral az élen háborús terveinek
hatékonyabbá tételére használta fel a vallást. Ezért az egyház és az állam különválasztása
védelmet jelent a japánok számára és azt az elhatározásukat fejezi ki, hogy soha többé
ne kövessenek el ilyen súlyos tévedéseket. Ezen az úton haladva visszanyerhetik a
délkelet-ázsiai népek bizalmát. A japán püspökök üzenetükben kitérnek még a Föld
javainak igazságos elosztására, a gazdagok és szegények közti szakadék veszélyeire,
amely országukat is érinti. Megjegyzik ugyanakkor, hogy az egyes kormányok, szervezetek,
iparvállalatok és a világ polgárainak hozzájárulása nélkül nemcsak a szegénység leküzdése,
hanem a természet megóvása is lehetetlen. A 2001. szeptember 11-i terrortámadás,
és az azt követő Afganisztán és Irak elleni fegyveres támadások megrázták az egész
világot és az erőszak körforgását indították el, amely a polgári lakosság körében
számos áldozatot követelt. A megoldás soha nem az ellen-erőszak, hanem a békés párbeszéd
és a szolidaritás útján lehetséges, amint azt II. János Pál pápa is sokszor hangsúlyozta,
és amit Gandhi erőszakmentes politikájának sikere is bizonyított. II. János Pál
pápa békefelhívásához csatlakozva a japán püspökök imádkoznak Istenhez, és mindenkit
arra kérnek, hogy működjön velük együtt egy erőszakmentességen alapuló béke felépítéséért.
Az elhunyt pápa kívánságát követve, aki a béke apostolaként számos országban prófétai
szerepet töltött be, a japán főpásztorok kifejezik szeretetüket XVI. Benedek pápa
iránt és elkötelezik magukat a béke mellett.