2005-07-14 17:29:03

Nursziai Szent Benedek izzadtságtól gyöngyöző kőtömbje


Rómától 70 kilométerre délre, a világhírű subiacói bencés apátság közelében található egy negyedik századi eredetű község, Roiate, mely Nursziai Szent Benedekhez, a nyugati szerzetesség alapítójához kötődik. Benedek 33 évig élt Subiacóban és a környéken 12 monostort alapított. A hagyomány szerint a bencés rend alapítója 520-ban egy forró nyári napon, lóháton Rómából Subiaco felé tartott. A melegtől és fáradtságtól elcsigázott vándor Roiatéba érve elhatározta, hogy csak másnap folytatja az utazást és az éjszakát a faluban tölti. A falu lakosai azonban nem adtak szállást a vándornak, mivel akkoriban kolera járvány pusztított és féltek a ragályos betegségtől. Az akkor negyvenes éveiben járó Benedek ezért a község határában pihent le egy terebélyes fa árnyékában keresett felüdülést. Leheveredett egy hűvös kőtömbre, amelybe bevésődtek nemcsak tagjai, hanem ruhájának hajtásai is. Írott források szerint 170 centiméter hosszú, 40 centi mély és 45 centi széles nyomot hagyott a kőben. A Szent Benedek köveként ismert tömbből rendkívüli alkalmakkor nedvesség cseppek szivárognak elő. Utoljára ez a jelenség 1980-ban, az irpiniai földrengés napjaiban ismétlődött meg. A nedvesség cseppeket ekkor újból megvizsgálták és megerősítették, hogy emberi izzadtságról van szó. Szent Benedek kőtömbje Roiatéban a mellé épített templommal együtt az idők folyamán búcsújáró hellyé vált. A roiatei kőtömbbel 1500 körül kezdtek foglalkozni a történetírók. A párizsi Nemzeti Könyvtárban őrzött 1470-ből származó kéziratban pl. ez áll: „Abból a kőből, amelyen Szent Benedek nyomai láthatók nedvesség szivárog, amelyet ampullában fognak fel. Ezzel a vízzel megkenik a betegek szemét, vagy bármilyen sebet. Szent Benedek segítségét kérve sokan gyógyulást nyernek.”







All the contents on this site are copyrighted ©.