XVI. Benedek pápa homíliája Szent Péter és Pál apostolok ünnepén
Szent Péter és Pál apostolok ünnepe hálatelt emlékezés Jézus Krisztus nagy tanúságtevoire
és ugyanakkor ünnepélyes hitvallás az egy, szent és apostoli anyaszentegyház javára.
Mindenek elott a katolicitás ünnepe és a valósággá vált Pünkösd jele, az új közösségé,
amely minden nyelven beszél, egyetlen néppé, Isten egyetlen családjává tesz minden
népet. XVI. Benedek pápa ezekkel a szavakkal kezdte az ünnepi szertartáson mondott
szentbeszédét, majd így folytatta: „Ez a mai liturgikus közösség, amelyen részt vesznek
a világ minden részébol érkezett püspökök, különbözo kultúrákból és nemzetekbol érkezett
személyek, a földgolyó minden részén szétszórt egyházak családjának képét alkotják.”
A katolicitás nemcsak horizontális távlatot jelent, azaz azt, hogy az egységben sokan
összegyultek, hanem vertikális távlatot is, ugyanis csak akkor lehetünk egyek, ha
felemelve tekintetünket megnyílunk Istenre. Pál apostolhoz hasonlóan Péter is Rómába
jött, abban a városba, amely minden nép gyülekezési helye volt és éppen ezért az evangélium
egyetemességét minden más városnál jobban kifejezhette. A katolicitás egyetemességet
jelent – a sokszínuség egységgé válik, ám ugyanakkor az egység megmarad sokszínuségnek.
Lyoni Szent Iréneusz, a katolikus teológia igazi alapítója szép szavakkal írta le
a katolicitás és az egység kötelékét: „…Eltéroek a nyelvek a régiók szerint, de egyetlen
és ugyanaz a hagyomány ereje. A német egyházak hite és hagyománya ugyanaz, mint a
spanyol, a galliai, a libiai és Kelet egyházaié. Amint Isten teremtménye a nap ugyanaz
a világon mindenütt, így az igaz hithirdetés világossága mindenütt felragyog és minden
embert megvilágít, akik meg akarják ismerni az igazságot.” Az egységnek tartalma
van, még pedig az a hit, amelyet az Apostolok krisztus részéről átadtak nekünk. A
Szentatya örömmel idézte fel, hogy elozo nap átnyújthatta az egyháznak a Katolikus
Egyház Katekizmusának Kompendiumát, összefoglalását, amelyet a hit továbbadása új
kalaúzának nevezett és amely segít minket abban, hogy jobban megértsük és ezáltal
jobban megéljük azt a hitet, amely egybekapcsol bennünket. A nagy és részletes katekizmussal
szemben a kompendium a lényegi tartalmat foglalja össze kérdés-felelet formában. E
kitéro után a Szentatya visszatért az egyház bemutatásához, azzal folytatva elmélkedését:
mit jelent az, hogy az egyház apostoli. Az Úr Jézus 12 apostolt hívott meg maga mellé,
és az immár egyetemessé vált Isten népe vezetoivé tette meg oket. Az egyház apostoli,
mert az Apostolok hitét vallja és próbálja megélni. Az Úr által meghívott tizenketto
jellemzoje az egyetemesség, ám ugyanakkor folytonosság is létezik az apostoli küldetésben.
Péter apostol elso levelében „elöljárónak” nevezi magát és ezzel megfogalmazza az
apostoli folytonosság alapelvét, vagyis, hogy az a szolgálat, amelyet O az Úrtól
kapott, a papszenteléseken keresztül folytatódik az egyházban. Isten szava nemcsak
írott, hanem eleven szó is, azok tanúságtételének köszönhetoen, akiket az Úr meghívott
a szentségben az apostoli szolgálatra. A Szentatya nagy szeretettel köszöntötte
hozzátartozóikkal és az egyházmegyéikbol érkezett hívekkel együtt azokat a fopásztorokat,
akik e szentmise során megkapják a Péter apostol sírjánál megáldott palliumot a Pápa
kezébol.. A Szentatya szavai szerint olyan, mintha ezeket a palliumokat maga Péter
apostol áldotta volna meg és most azt a felelosséget jelképezik, amelyet a Legfobb
Pásztor, Jézus Krisztus elott viselnek. A pallium közösségünk kifejezodése, amely
látható garanciáját a péteri szolgálaton keresztül kapja meg. Az egységgel így az
apostoliság is a péteri szolgálathoz kapcsolódik, amely minden idokben, minden helyen
láthatóan eggyé teszi az egyházat. XVI. Benedek pápa ezután köszöntötte a konstantinápolyi
ortodox egyház küldöttségét, amely a hagyomány szerint minden évben részt vesz Szent
Péter és Pál apostolok június 29-ei ünnepén. Az I. Bartolomaiosz ökumenikus pátriárka
által megbízott küldöttség vezetoje Ioannisz metropolita. A Szentatya emlékeztetett
arra, hogy a két egyház azonos nézeteket vall az apostoli folytonosság kérdésében,
mély egységben van a püspöki szolgálat, a papság szentsége kérdésében és közösen
vallja meg az Apostolok hitét a Szentírás és a nagy zsinatok értelmezése szerint.
Ebben a mai kétségekkel teli világban, amely azonban vágyik Istenre, ismerjük fel
újból azt a küldetésünket, hogy együtt kell tanúsítanunk Jézus Krisztust és a már
létezo egység alapján segítsük a világot abban, hogy hinni tudjon. Teljes szívvel
kérjük az Úr Jézust, hogy vezessen el bennünket a teljes egységre, úgy, hogy felragyogjon
az igazság, az egyetlen, ami egységet teremt, és újból láthatóvá váljon a világ elott.
A Szentatya homíliájában végül az egyház szentségérol tett említést. Az egyház
nem önmagától szent – tudjuk és látjuk, hogy bunösökbol áll. De állandóan szentté
válik Krisztus megtisztító szeretete által. Isten nem csak szólt hozzánk, hanem nagyon
valóságosan is szeretett bennünket, egészen addig, hogy Fiát adta értünk. Ezért mindannyian
elmondhatjuk Szent Pál szavaival: „Isten Fiának hitében élek, aki szeretett engem
és önmagát adta értem.” Imádkozzunk az Úrhoz, hogy e szavak igazsága mélyen beíródjon
szívünkbe és hogy az eucharisztikus áldozat egyre inkább az életünket átalakító erové
váljon – mondta végül a Szentatya Péter és Pál apostolok ünnepén tartott homíliájában.