XVI. Benedek pápa beszéde, amelyet csütörtökön délelőtt intézett a következő országok új szentszéki nagyköveteihez: Azerbajdzsán, Guinea, Málta, Ruanda, Svájc, Új-Zéland és Zimbabwe.

A Szentatya a diplomatákhoz fordulva köszöntötte hazájuk vezetőit és lakóit, arról biztosítva őket, hogy mindannyikat imáiba foglalja. Arra buzdította őket, hogy kötelezzék el magukat egy testvéribb világ építésében, megújítva figyelmüket a legszegényebbek, a társadalom peremén élő személyek iránt. Fontos, hogy válaszoljunk napjaink kihívásaira, hogy mindig az ember kerüljön előtérbe a technikával szemben, hogy a népek igazságos sorsa legyen mindazok elsődleges gondja, akik elvállalták a közügyek irányítását nem saját maguk, hanem a közjó érdekében. Szívünk nem lelhet békére mindaddig, amíg látjuk, hogy annyi testvérünk szenved, mert éhezik, mert munkanélküli, mert hajléktalan, vagy más alapvető szükségletek hiányában szenved.
Ahhoz, hogy konkrét választ adjunk felebarátaink kérésére, mindenekelőtt a nemzedékek, az országok és földrészek közötti szolidaritás kihívásával kell szembenéznünk – mondta beszédében XVI. Benedek pápa. Arra van szükség, hogy egyre igazságosabban osszák el minden ember között a föld erőforrásait. Ez az egyik alapvető szolgálat, amelyet a jóakaratú embereknek tenniük kell az egész emberiség számára. Az egyház szüntelenül arra emlékeztet, hogy mind az egyéneknek, mind a kormányoknak és nemzetközi intézményeknek konkrét gesztusokkal kell hozzájárulniuk az emberek közötti testvériség megvalósításához. A javak másokkal való megosztása már az apostoli időktől kezdve beleíródott az egyház szívébe, és továbbra is minden földrészen segíteni kíván az arra rászoruló lakosságnak, támogatni kívánja a helyi közösségeket és minden jóakaratú embert, mindenekelőtt az oktatás, az egészségügy és az alapvető javak terén – mondta még a Szentatya. Végül annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az új szentszéki nagykövetek különösen fogékonyak a társadalmi életnek erre a szempontjaira, tudatában annak, hogy a diplomácia ezen a téren különösen nagy szerepet tölthet be.
Most kiemelünk egy-egy gondolatot azokból a beszédekből, amelyeket XVI. Benedek pápa az egyes országok új szentszéki nagyköveteihez személyesen intézett.
A Szentatya különösen nagy örömmel köszöntötte Azerbajdzsán első szentszéki nagykövetét. A közép-ázsiai ország népe jól tudja, hogy ha megtagadják az emberek lelki dimenzióját, elnyomják az egész nemzet lelkét. A kelet-európai történelemben a megfélemlítés tragikus korszakában, miközben az erőszak uralkodott, az egyistenhívő vallások megőrizték Azerbajdzsánban az igazságosság és a szabadság iránti reményüket. A Pápa emlékeztetett rá, hogy szeretett előde, II. János Pál tavaly novemberben találkozott az ország muzulmán, orosz ortodox és zsidó közösségeinek képviselőivel. Wojtyła pápa akkor megjegyezte, hogy a találkozó jelképes üzenet volt a világ számára arról, hogy a vallási közösségek közötti tolerancia előkészíti a talajt a szélesebb körű emberi, polgári és társadalmi fejlődés, a nagyobb szolidaritás számára.
A guineai nagykövethez intézett beszédében XVI. Benedek pápa utalt a lakóhelyükről elűzött lakosság drámájára, amely sürgőssé teszi a mielőbbi humanitárius beavatkozásokat. Guinea nagylelkűen válaszolt erre az igényre és számos menekültnek biztosított kórházi ápolást nagy áldozatok árán. Mindenekelőtt az ehhez hasonló drámák okait kell gyökeresen orvosolni, mivel az Isten által teremtetet ember méltósága sérül meg súlyosan. A Pápa arra szólította fel a kormányokat, hogy ne feledkezzenek meg a menekültekről, akik Afrika több országában türelmetlenül várják sorsuk megoldását.
Málta nagykövetéhez szólva a Szentatya felidézte, hogy a szigetország lakossága évszázadok óta tartó egyedülálló hűséggel csatlakozik Péter utódához. A máltai keresztények következetesen vállalják keresztény gyökereiket és tudják, hogy fontos küldetést kell teljesíteniük Európa és a világ történelmének ebben a rendkívüli szakaszában. A máltai nép összhangban kíván maradni azokkal a nemes spirituális és kulturális hagyományokkal, amelyek évszázadok során jellemezték és arra törekszik, hogy a harmadik évezred európai közössége ne tévessze szem elől múltja kulturális és vallási értékeinek gazdag örökségét. Elkötelezték magukat arra, hogy megszilárdítsák földrészünkön a párbeszédre való készséget, védelmezzék a házasságon alapuló családot, a keresztény hagyományokat, elősegítsék a nyitást más kultúrák és vallások felé.
A ruandai nagykövethez intézett beszédből nem maradhatott ki az utalás arra, hogy a világ tavaly emlékezett meg a rettenetes népirtás tizedik évfordulójáról. Ma mindenki kötelessége, hogy fáradhatatlanul közreműködjön a béke, a kiengesztelődés megvalósulásában, a tragédia okainak kiküszöbölésében, a barbárság minden formájának visszautasításában. Ehhez szükség van arra, hogy minden állampolgárnak biztosítsák az alapvető jogokat, szolgálva az igazságot, száműzve a félelmet, a bosszúvágyat.
Svájc szentszéki nagykövetéhez intézett beszédében XVI. Benedek pápa felidézte előde, II. János Pál tavaly az országban tett apostoli látogatását, a fiatalokkal való különösen emlékezetes találkozását. A Pápa utalt rá, hogy a technikai haladás és a közvélemény egy részének akaratából a svájci társadalom új törvényeket javasolt, amelyek több területen érintik az élet és a család, a házasság tiszteletben tartását. A svájci püspökök világosan kifejezésre juttatták az erre vonatkozó katolikus tanítást, és továbbra is ezt teszik majd, hogy szüntelenül emlékeztessenek az emberi méltóság elidegeníthetetlen nagyságára, amely igényli az emberi jogok, mindenekelőtt az élethez való jog tiszteletét.
Új-Zéland hagyományosan mindig készen áll arra, hogy előmozdítsa az igazságosság és a béke értékeit – mondta az új szentszéki nagykövethez intézett beszédében XVI. Benedek pápa. Ennek kézzelfogható kifejezése a nemzet béke-fenntartó szerepe, jelenléte a Salamon szigetektől kezdve Afganisztánon át a Közel-Keletig. A Szentatya arra buzdította a szigetország lakóit, hogy mind egyéni, mind közösségi szinten Isten tervével megegyező családmodellt dolgozzanak ki. Ahol a
társadalom keresztény alapjai feledésbe merülnek, rendkívül nehézzé válik az a feladat, hogy megőrizzék a minden kultúrában jelen lévő természetfeletti dimenziót, valamint megerősítsék a valódi egyéni szabadságjogok gyakorlását a relativizmussal szemben.
Végül a zimbabwei nagykövethez intézett beszédében XVI. Benedek pápa utalt a március végi választásokra, amely új szakaszt nyitott az afrikai ország életében. A legelső feladatok között a Szentatya a társadalom erkölcsi újjáépítését és a demokratikus rend megszilárdítását jelölte meg, különös tekintettel a nemzeti kiengesztelődésre.