Eucharisztikus csoda a spanyolországi Caravacában (1232)

Caravaca de la Cruz ősi város, Spanyolország dél-keleti részén, a Murcia tartományban. Műemlékei közül kiemelkedik középkori várkastélya, de emellett Caravaca rendkívüli jelenségek sorozatából álló eucharisztikus csoda helyszíne is. A csodás eseményre 1232. május 3-án került sor, abban az időszakban, amelyben megkezdődött Spanyolország visszaszerzése az évszázadok óta tartó mór hódítás után. A valenciai uradalomhoz tartozó ősi város, Caravaca egyik végvára volt a mórok elleni harcoknak. A város abban az időben egy Abu Zeyt nevű muzulmán király fennhatósága alatt állt. Az elszánt fiatal király saját erejéből jutott magasra. 1224-ben az afrikai kalifák megbízásából még csak Valencia kormányzója volt, ám függetlenítette magát gazdáitól és megtette magát királlyá. Új területek meghódításával hatalma egyre növekedett, olyannyira, hogy ezt már nem tűrhették a katolikus királyok. Mivel azonban III. Ferdinánd és I. Jakab nem volt elég erős ahhoz, hogy elűzze a mór királyt, egyezséget kötöttek vele: adófizetés fejében megtartotta területeit. 1232-ben azonban muzulmán ellensége elhódította tőle Valencia városát és Abu Zeyt kénytelen volt visszavonulni Caravaca városába. A később szentté avatott katolikus Ferdinanddal kötött egyezsége ellenére a mór király nem volt toleráns a katolikusokkal szemben. 1229-ben lefejeztetett két hithirdető olasz ferencest Perugiai Jánost és Sassoferrátoi Pétert. Előnyöket csikart ki magának abból is, hogy a caravacai börtön tele volt keresztényekkel, akiknek kiváltásáért fizetséget követelt. Ezért magához hívatta a rabokat, kikérdezte őket, hogy felmérje mekkora váltságdíjat kérhet értük. Így ismerte meg egy napon Cuencai Ginés Perez Chirinos atyát, akit azért vetettek tömlöcbe, mert muzulmánok között térített. Abu Zeyt figyelmesen hallgatta a jámbor papot és szavai annyira megérintették, hogy elrendelte: mutasson be szentmisét előtte és udvartartása előtt. 1232. május 3-án került sor erre a nevezetes napra. Ginéz atya miseruhába öltözve megjelent a muzulmán király palotájában felállított oltár előtt, ám az utolsó pillanatban jött rá, hogy a beszerzett misekellékek közül hiányzik a kereszt. A király ekkor felemelte a szemét a terem mennyezete felé, ahol kereszt alakú fénycsóvát látott feltűnni. Talán az ott a kereszt? – kérdezte a kissé elbizonytalanodott király. Ekkor a jelenlévők az általa mutatott irányba néztek és azt látták, hogy két angyal fényből formált keresztet tart. Ginés atya meghatódottságtól küzdve fogta a fény-keresztet, az oltár mellé helyezte, mintha egy tárgy lenne, majd megkezdte a szentmise bemutatását. Az iratok tanúsága szerint az angyalok tudatták az atyával, hogy annak a keresztnek egy darabkájából készült, melyen a megfeszített Krisztus függött. A szentmise a meghatott csodálkozás légkörében zajlott le. Felmutatáskor csoda csodát követett: a király azt látta, hogy a pap kezében a felemelt ostya egy szép kisgyermekké változott, aki szelíden nézte őt. A kehely felmutatásakor pedig a Gyermek szívéből szivárogni kezdett a vér és tele lett vele a kehely. Mindezt a királyon kívül egész udvartartása láthatta. A szertartás végére Abu Zeyt király szíve mélyéig megrendült. Néhány napig tartó gondolkodás után elhatározta, hogy keresztény hitre tér. Vele együtt felvette az új vallást egész rokonsága és alattvalóinak egy része is. Abu Zeyt a keresztségben a Vincent nevet kapta, feleségét az Elena, gyermekeit pedig a Fernando és Alfonso névre keresztelték. A katolikus hitre tért király ettől kezdve visszavonultan élt, földjeit a segurai püspökségnek adta és I. Jakab spanyol király javára lemondott Valencia fölötti uralmáról. A muzulmán király megtérése érthető módon nagy feltűnést keltett. Később Zamorai Gilles ferences atya, Szent Ferdinánd király történetírója nagy részletességgel megörökítette a csoda történetét. Gilles atya személyesen kísérte el Caravacába Ferdinánd királyt, aki látni akarta a látomás keresztjét. A királyi történetíró akkor kikérdezte a szemtanúkat és vallomásaikat részletesen lejegyezte. Sok-sok évvel később, már öregemberként az egykori Abu Zeyt király IV. Orbán pápától üzenetet kapott. A római pápa levelében „Vincent fiának” titulálja őt és felidézi, hogy egykor Valencia dicső királya volt, majd közli, hogy búcsút adományoz a volt király látomásainak emléket állító caravacai szentélynek. A hír természetesen Itália földjére is eljutott és egy másik jelentős eucharisztikus csoda városában, Orvietóban is megörökítették a történetet. Az orvietói dóm Legszentebb Oltáriszentség kápolnájában a mai napig látható az 1364-ből származó caravacai Szent Keresztet megörökítő gyönyörű freskó. A csodával kapcsolatos minden eredeti iratot és a Szent Kereszt ereklyét elpusztították. Nem Mohamed próféta hívei tették ezt, akik a középkorban széltében hosszában hódítottak spanyol földön, hanem az 1936-os spanyol polgárháború során az egyházat gyűlölő kommunisták. Szerencsére az eredeti iratokon kívül a caravacai eucharisztikus csodát sok más dokumentum idézi, így az Isten tagadó kommunistáknak nem sikerült ennek a szép csodának az emlékét kitörölni a spanyolok lelkéből.