Eucharisztikus csoda a spanyolországi Caravacában (1232)
Caravaca de la Cruz ősi város, Spanyolország dél-keleti részén, a Murcia tartományban.
Műemlékei közül kiemelkedik középkori várkastélya, de emellett Caravaca rendkívüli
jelenségek sorozatából álló eucharisztikus csoda helyszíne is. A csodás eseményre
1232. május 3-án került sor, abban az időszakban, amelyben megkezdődött Spanyolország
visszaszerzése az évszázadok óta tartó mór hódítás után. A valenciai uradalomhoz tartozó
ősi város, Caravaca egyik végvára volt a mórok elleni harcoknak. A város abban az
időben egy Abu Zeyt nevű muzulmán király fennhatósága alatt állt. Az elszánt fiatal
király saját erejéből jutott magasra. 1224-ben az afrikai kalifák megbízásából még
csak Valencia kormányzója volt, ám függetlenítette magát gazdáitól és megtette magát
királlyá. Új területek meghódításával hatalma egyre növekedett, olyannyira, hogy ezt
már nem tűrhették a katolikus királyok. Mivel azonban III. Ferdinánd és I. Jakab nem
volt elég erős ahhoz, hogy elűzze a mór királyt, egyezséget kötöttek vele: adófizetés
fejében megtartotta területeit. 1232-ben azonban muzulmán ellensége elhódította tőle
Valencia városát és Abu Zeyt kénytelen volt visszavonulni Caravaca városába. A később
szentté avatott katolikus Ferdinanddal kötött egyezsége ellenére a mór király nem
volt toleráns a katolikusokkal szemben. 1229-ben lefejeztetett két hithirdető olasz
ferencest Perugiai Jánost és Sassoferrátoi Pétert. Előnyöket csikart ki magának abból
is, hogy a caravacai börtön tele volt keresztényekkel, akiknek kiváltásáért fizetséget
követelt. Ezért magához hívatta a rabokat, kikérdezte őket, hogy felmérje mekkora
váltságdíjat kérhet értük. Így ismerte meg egy napon Cuencai Ginés Perez Chirinos
atyát, akit azért vetettek tömlöcbe, mert muzulmánok között térített. Abu Zeyt figyelmesen
hallgatta a jámbor papot és szavai annyira megérintették, hogy elrendelte: mutasson
be szentmisét előtte és udvartartása előtt. 1232. május 3-án került sor erre a nevezetes
napra. Ginéz atya miseruhába öltözve megjelent a muzulmán király palotájában felállított
oltár előtt, ám az utolsó pillanatban jött rá, hogy a beszerzett misekellékek közül
hiányzik a kereszt. A király ekkor felemelte a szemét a terem mennyezete felé, ahol
kereszt alakú fénycsóvát látott feltűnni. Talán az ott a kereszt? – kérdezte a kissé
elbizonytalanodott király. Ekkor a jelenlévők az általa mutatott irányba néztek és
azt látták, hogy két angyal fényből formált keresztet tart. Ginés atya meghatódottságtól
küzdve fogta a fény-keresztet, az oltár mellé helyezte, mintha egy tárgy lenne, majd
megkezdte a szentmise bemutatását. Az iratok tanúsága szerint az angyalok tudatták
az atyával, hogy annak a keresztnek egy darabkájából készült, melyen a megfeszített
Krisztus függött. A szentmise a meghatott csodálkozás légkörében zajlott le. Felmutatáskor
csoda csodát követett: a király azt látta, hogy a pap kezében a felemelt ostya egy
szép kisgyermekké változott, aki szelíden nézte őt. A kehely felmutatásakor pedig
a Gyermek szívéből szivárogni kezdett a vér és tele lett vele a kehely. Mindezt a
királyon kívül egész udvartartása láthatta. A szertartás végére Abu Zeyt király szíve
mélyéig megrendült. Néhány napig tartó gondolkodás után elhatározta, hogy keresztény
hitre tér. Vele együtt felvette az új vallást egész rokonsága és alattvalóinak egy
része is. Abu Zeyt a keresztségben a Vincent nevet kapta, feleségét az Elena, gyermekeit
pedig a Fernando és Alfonso névre keresztelték. A katolikus hitre tért király ettől
kezdve visszavonultan élt, földjeit a segurai püspökségnek adta és I. Jakab spanyol
király javára lemondott Valencia fölötti uralmáról. A muzulmán király megtérése érthető
módon nagy feltűnést keltett. Később Zamorai Gilles ferences atya, Szent Ferdinánd
király történetírója nagy részletességgel megörökítette a csoda történetét. Gilles
atya személyesen kísérte el Caravacába Ferdinánd királyt, aki látni akarta a látomás
keresztjét. A királyi történetíró akkor kikérdezte a szemtanúkat és vallomásaikat
részletesen lejegyezte. Sok-sok évvel később, már öregemberként az egykori Abu Zeyt
király IV. Orbán pápától üzenetet kapott. A római pápa levelében „Vincent fiának”
titulálja őt és felidézi, hogy egykor Valencia dicső királya volt, majd közli, hogy
búcsút adományoz a volt király látomásainak emléket állító caravacai szentélynek.
A hír természetesen Itália földjére is eljutott és egy másik jelentős eucharisztikus
csoda városában, Orvietóban is megörökítették a történetet. Az orvietói dóm Legszentebb
Oltáriszentség kápolnájában a mai napig látható az 1364-ből származó caravacai Szent
Keresztet megörökítő gyönyörű freskó. A csodával kapcsolatos minden eredeti iratot
és a Szent Kereszt ereklyét elpusztították. Nem Mohamed próféta hívei tették ezt,
akik a középkorban széltében hosszában hódítottak spanyol földön, hanem az 1936-os
spanyol polgárháború során az egyházat gyűlölő kommunisták. Szerencsére az eredeti
iratokon kívül a caravacai eucharisztikus csodát sok más dokumentum idézi, így az
Isten tagadó kommunistáknak nem sikerült ennek a szép csodának az emlékét kitörölni
a spanyolok lelkéből.