Miért utasította el a franciák többsége az európai alkotmányt?

Erről kérdezte a Zenit hírügynökség, a Keresztények Európáért Konvenció alelnökét, Giorgio Salinát.
Az olasz politikus szerint minden Európát érintő jelenség rendkívül összetett és nyilvánvalóan a francia népszavazás negatív eredményének is több oka van. Graham Watson, a Demokratikusok Szövetsége Csoportjának elnöke szerint a franciák saját kormányukra mondtak nemet, míg Franco Frattini olasz biztos azt állítja, hogy az Európai Unió bürokráciája teszi csalódottá az embereket. Akik így leegyszerűsítik a problémát nem tesznek jó szolgálatot az ügynek – állítja Salina. A maga részéről a következő bírálatokat sorakoztatta fel. Felelősség terheli a Giscard D, Estaing elnöksége alatt működő konvenciót és a Parlamentet, amely nem vette figyelembe a polgárok részéről érkező észrevételeket, az alkotmányos szöveg túlságosan terjengős, a közösségi szervezetek működését behálózza a bürokrácia, hiányoznak a kezdeményezések a védelem és a külpolitika terén, a gazdaságpolitika nem hatékony a válság megelőzés és a versenyképesség csökkenése kérdésében, továbbá, a költségvetésből nem fordítanak eleget a kutatásra és a korszerűsítésre. Salina felpanaszolja, hogy a francia népszavazás eredménye kapcsán senki sem tesz említést a keresztény-zsidó gyökerek elutasításáról, pedig akár tetszik, akár nem, nagy valószínűséggel az európai polgárok egy jelentős hányada emiatt negatívan viszonyul Európához. Az olasz keresztény politikus hangsúlyozza, hogy sokakban visszatetszést váltott ki nemcsak az a tény, hogy nem ismertek el egy tagadhatatlan történelmi igazságot, hanem az az arrogáns magatartás is, hogy foglalkozni sem akartak a témával. Salina példaként hozta fel Romano Prodinak a francia szociális hét során Lille-ben elhangzott nyilatkozatát, miszerint teljesen felesleges akár érinteni is a a keresztény gyökerek témáját, hiszen Franciaország számára a legfontosabb szempont a laicitás.
Nagyon sok európai ember nem ért továbbá egyet az EU kulturális politikájával, amely nem toleráns a zsidó-keresztény hagyománnyal szemben, de annál inkább az az etikai relativizmus terén, amely eltörli a természetes házasságot a meleg házasságok javára. Ténylegesen az európai tolerancia polgárjogot biztosít mindenfajta kultúrának és identitásnak. Természetesen a demokráciában a többség dönt, de nem határozathatja meg és nem is lenne szabad meghatároznia azt, hogy mi az igazság vagy mi nem az igazság. Nagyon valószínű, hogy a nemet mondó francia polgárok egy része nem ért egyet ezzel az etikai relativista diktatúrával.
De mi történik, ha Franciaországhoz hasonlóan több más ország nemmel szavaz az európai alkotmányra? Ez történt pl. Hollandiában már Salina nyilatkozata után. Nem egyszerű a kérdésre válaszolni – mondta az olasz politikus. Az EU vezetősége és alkotmányjogászok sora foglalkozik a problémával, azért is mert az Egyezmény nem helyezte kilátásba azt, ami Franciaországban történt. Egyesek nem tudni pontosan mit tartalmazó B tervről, mások két sebességű Európáról beszélnek. Mindenki reménye most az, hogy nem akarják minden áron folytatni azt ami nem működik. A nagy alapítók – Adenauer, De Gasperi és Shumann – eszményeinek megvalósítására lenne szükség. Ezt kérik Kelet és Nyugat Európa népei és ezt remélik a fiatalok is. Nagy alázattal, komolysággal és kitartással a keresztényeknek is hozzá kellene járulnia a valódi belső és külső szolidaritás új távlatainak megteremtéséhez.