XVI. Benedek pápa beszéde Macedónia új szentszéki nagykövetéhez

Csütörtökön délelőtt 11 órakor XVI. Benedek pápa kihallgatáson fogadta Bartolomej Kajtazit, Macedónia új szentszéki nagykövetét, aki bemutatta kormánya megbízólevelét.
A diplomatához intézett beszédében a Szentatya utalt rá, hogy közeleg Szent Cirill és Metód ünnepe, akik Európa társvédőszentjei Szent Benedekkel, svédországi Szent Brigittával, sienai Szent Katalinnal, valamint a Keresztről nevezett Szent Terézia Benediktával együtt. Az ünnep alkalmából minden évben hivatalos küldöttség érkezik Macedóniából Rómába. Ez a jelképekben gazdag esemény arra emlékeztet, hogy I. Miklós, II. Adorján és VIII. János pápák nagy érdeklődéssel fordultak a Szlávok apostolai felé buzdítva a missziós tevékenységre. Mint ahogy Cirill és Metód felismerték azt a sürgető szükséget, hogy megfelelő módon átültessenek bibliai fogalmakat és görög teológiai irányzatokat egy teljesen eltérő gondolkodási rendszerbe és történelmi tapasztalatba, így napjaink keresztényeinek Európában azzal az elsődleges feladattal kell szembenézniük, hogy a kinyilatkoztatás nemesítő fényével világítsák meg mindazt, ami jó, igaz és szép.
XVI. Benedek pápa hálás köszönetét fejezte ki azért, hogy Macedónia elkötelezte magát a béke és a kiengesztelődés érdekében. Ezáltal követendő példát jelent a Balkán térség többi országának is. Tragikus módon a kulturális különbözőségek gyakran jelentették a népek közötti meg nem értés forrását, sőt okoztak értelmetlen konfliktusokat és háborúkat. A kultúrák közötti párbeszéd nélkülözhetetlen alapköve a szeretet egyetemes civilizációjának, amelyre minden ember vágyik. A Szentatya arra buzdította a macedón nagykövetet, és rajta keresztül honfitársait, hogy ragaszkodjanak az emberi személy természetéből fakadó közös kultúra értékeihez. Macedónia kormánya a társadalmi integrációra törekedve egyre közelebb kerül Európa többi részéhez. A Pápa idézve szeretett előde, II. János Pál szavait, hangsúlyozta: Európának szüksége van a Balkán nemzeteire, mint ahogy nekik is szükségük van Európára. Az Európai Közösséghez való csatlakozást azonban ne tekintsék a gazdasági nehézségek orvoslásának egyedüli módjának. Az Európai Unió bővítésének folyamatában rendkívül fontos, hogy ne fokozzák le pusztán földrajzi és gazdasági dimenzióira, ellenkező esetben megfosztják lényeges tartalmától. Az unió mindenekelőtt jelentse azt, hogy tagjai közös értékeket vallanak, amelyek érvényre jutnak a törvényekben és az életmódban. Ez jogosan minden államtól azt követeli, hogy társadalmi rendje tükrözze Európa lelkiségét, amelyet a kereszténység döntő hozzájárulása révén alakított ki. Szögezze le minden ember transzcendens méltóságát, az értelem, a szabadság, a demokrácia és az alkotmányos államiság értékét.
Macedónia jövője szempontjából különösen fontos, hogy javítsa állampolgárai társadalmi és gazdasági körülményeit, megfelelő oktatási lehetőségeket teremtve. A hit által megvilágított tudás, nem osztja meg a közösségeket, hanem éppen ellenkezőleg összekapcsolja az embereket, az igazság közös keresésében. Ezért a Pápa az elemi iskolákban való vallásoktatás jelentőségére hívta fel a szentszéki nagyköveten keresztül a macedón kormány figyelmét.
Az országban élő kisszámú katolikus közösség együtt kíván működni a macedón társadalom minden tagjával, vallási hovatartozásra való tekintet nélkül – hangoztatta még a Pápa, utalva rá, hogy a szegények körében végzett katolikus szeretetszolgálat Macedóniában mindenki elismerését kivívja. A katolikus egyház célja, hogy még nagyobb mértékben hozzájáruljon az ország emberi fejlődést célzó programjaihoz, előmozdítva a béke, az igazságosság, a szolidaritás és a szabadság értékeit.