Mária: kegyelem és remény Krisztusban – az ötödik katolikus- anglikán közös dokumentum hivatalos bemutatása

Az Amerikai Egyesült Államokban lévő Seattle városában május 16-án mutatták be a Nemzetközi Katolikus-Anglikán Bizottság szerkesztésében készült „Mária: kegyelem és remény Krisztusban” című dokumentumot. A Bizottság 1982-ben jött létre, II. János Pál pápa és Robert Runcie anglikán prímás döntése nyomán. Eddig már négy katolikus-anglikán közös dokumentumot adtak ki, ezek a következők voltak:
1) Az üdvösségről (1987), amelyben a két egyház kifejezi egyetértését az Oltáriszentség és a papság alapvető kérdéseiben, valamint több más dogmatikai kérdésben.
2) Az Egyházról mint közösségről (1991), amely dokumentum kevésbé teológiai jellegű, fő célja a két egyház közössége terén elért sikerek és nehézségek feltérképezése, a már meglévő közösség felismerése.
3) „Krisztusban élni: az erkölcs, a közösség és az Egyház” (1994), amelyben a két fél a keresztény erkölcsi tanítás kérdéseit vizsgálja, úgy teológiai, mint gyakorlati szempontból, ugyanakkor elkötelezi magát az egész emberiséget érintő erkölcsi kérdésekkel való szembenézésre.
4) „A tekintély adománya” (1998), amely dokumentumban fellelhetjük annak jeleit, hogy a péteri szolgálat értelmezése terén a két fél között közeledés figyelhető meg.
Azt sem szabad elfelednünk, hogy az elmúlt húsz év alatt kritikus pillanatokat is átélt a két egyház: ilyen volt az Anglikán Egyház Szinódusának döntése a nők pappá szenteléséről (1992. november 11.), az észak-amerikai episzkopális egyház döntése egy homoszexuális életmódot folytató férfi püspökké szenteléséről (2003), végül pedig egy kanadai anglikán egyházmegye, New Westminster döntése arról, hogy a homoszexuális párok templomi áldásban részesülhetnek. A helyzet annyira megromlott, hogy végül az anglikán fél a Windsor-jelentéssel és az anglikán prímások 2005. február 24-i nyilatkozatával igyekezett a félreértéseket feloldani, ezáltal megmentve a reményt, hogy a párbeszéd folytatható. Mint ismeretes, az anglikán prímások felkérték az amerikai episzkopális egyházat és a kanadai anglikán egyházat, hogy feltételesen lépjenek ki az Anglikán Közösségből a homoszexuálisokhoz való viszonyulásuk miatt.
A most megjelentetett dokumentum tehát a párbeszéd melletti állásfoglalás jele is, kifejezve, hogy a nehézségek ellenére mindkét egyház tovább akar haladni az ökumené útján.
A „Mária: kegyelem és remény Krisztusban” című dokumentum bemutatását a Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsa és az Anglikán Közösség Hivatala jelentette be. A helyszín azért volt Seattle, mert a Nemzetközi Katolikus-Anglikán Bizottság itt fejezte be a dokumentum megírását utolsó ülése során. Azt is hangsúlyozták, hogy a jelen dokumentum nem hivatalos egyházi megnyilatkozás, azt a továbbiakban a két egyház illetékes tanítóhivatali tekintélye tanulmányozni fogja majd. Jelen dokumentummal lezárult a katolikus-anglikán párbeszéd második ciklusa, amelyet abban az értelemben folytattak, ahogy azt VI. Pál és Michael Ramsey anglikán prímás leszögezték 1966-ban: a párbeszédnek az evangéliumokra és az ősi közös hagyományokra kell épülnie.
Ezt az elvet követve született meg öt évig tartó munka eredményeképpen a mostani mariológiai dokumentum, amely az anglikánok és katolikusok között Mária személye és teológiai értelmezése kapcsán évszázadok óta fennálló ellentéteket igyekszik orvosolni. Különös figyelmet szentelnek a dokumentumban a Szeplőtelen Fogantatás és Mária Mennybevétele dogmájának, valamint annak a kérdésnek, hogy ezen hittitkok miként viszonyulnak a két egyháznak a jövőben megvalósítandó egységéhez. Ennek alapját a Mária személyéről való teológiai és szentírási elmélkedések, megfontolások alkotják. A dokumentum szerkesztői külön foglalkoztak azzal, hogy Mária milyen szerepet tölt be a hívő egyén lelkiéletében a II. Vatikáni Zsinat illetve az Anglikán Közösség legújabb tanítása tükrében.
A már az eddigi dokumentumokban is megfigyelhető módszertan értelmében a két fél igyekezett az ellentétes álláspontok mögé hatolni, feltérképezve az anglikán és a katolikus egyház Máriáról szóló tanításának közös pontjait.