Echarisztikus csoda az olaszországi Bagno di Romagnaban
Bagno di Romagna az itáliai félsziget középső részén, Forlí közelében fekszik. Ez
a kisváros 45 fokos gyógyító termál fürdőiről ismert Olaszország szerte. A firenzei
ngyhercegség uradalma idején Bagno – azaz Fürdő – az előkelő koszkán családok kedvelt
fürdőhelyévé vált, beleértve a Mediciek híres nagy családját is. A Mária Mennybevétele
templomban, amely a toszkán képzőművészet csodálatos alkotásait őrzi, az Úr az eucharisztia
színei alatt is kinyilatkoztatta magát. 1412-őt írtak abban az évben. Ismét csak egy
gyanakvó papról, egy Lázár nevű kamalduli szerzetesről van szó, aki kételkedik Krisztusnak
az Oltáriszentségben való jelenlétéről. Az átváltoztatás pillanatában Lázár atya megdöbbenve
azt látta, hogy a misebor felforrt, majd kifolyt a kehelyből, ám „az oltárkendőn már
élő és buzogó vér formájában” volt látható. A halálra vált pap mindjárt az oltárhoz
szólította a híveket: „Gyertek testvéreim, és nézzétek Jézus Urunk vérét.” Ez a csoda
örökre megváltoztatta a kamalduli szerzetes életét. Néhány évet élt még a történtek
után, Bolognában hunyt el 1416-ban. Nem maradt tehát abban a közösségben, amelyben
a csoda történt, talán kételkedése miatt, vagy pedig azért, mert a csoda, melynek
oka és tanúja volt túlzottan felkavarta lelkét. Bolognában a Szent Krisztina kamalduli
szerzetesnők lelkészeként folytatta szolgálatát. Erre utal a nővérek kolostorában
látható emléktábla, amelyre ezt vésték fel: 1416. szeptember 4-én itt hunyt el tiszteletreméltó
Lázár atya, a Bagno-i Szent Mária templom perjele.” A felírásból arra a következtetésre
juthatunk, hogy Lázár atya a történtek után nagy lelki utat járt be és ezért kiérdemelte
a szentség hírében elhunytaknak járó „tiszteletreméltó” jelzőt. Az oltárkendőn nyolc
vércsepp látható. A vércseppek hitelességét a firenzei egyetem 1958-ban végzett laboratóriumi
vizsgálatai igazolták. Az oltárkendőt a Bagno di Romagna-i bazilika Szentszív kápolnájában
őrzik, ahol számos zarándok fordul meg még külföldről is, annak jeleként, hogy az
eucharisztikus csoda híre túllépte a határokat. Az első vizsgálatokat 1777-ben végzeték
el vérrel áztatott oltárkendőn. Ez volt az első írásos emlék a csodáról, amint azt
a plébánia levéltárában őrzött iratok tanúsítják. A bizottság által végzett alapost
vizsgálat után a Bagno-i apát, Marino Magnani elrendelte, hogy a kendőt a régi ereklyetartóból
tegyék át egy díszes ezüst tokba. A kendőt márciustól novemberig minden vasárnap kiteszik
közszemlére A Mária Mennybevétele bazilikában egy másik kincset is őriznek, a Vérző
Madonna kegyképét. Ehhez a képhez egy 1498-ban végbement csoda fűződik. Január 21-én
este, a Deaiuti nevű családban e kép köré gyűlve imádkoztak, amikor a képen látható
Szűzanya bal karja vérezni kezdett. A csodás eseményt azzal magyarázták, hogy Mária
ezzel a jellel akarta felhívni a város lakosságát az egyetértésre, arra, hogy hagyjanak
fel a sokszor vérbe torkolló erőszakos tettekkel.