XVI. Benedek pápa beszéde a bíborosi kollégiumhoz

XVI. Benedek pápa pénteken délelőtt kihallgatáson fogadta a Kelemen teremben a bíborosi kollégium tagjait. A Pápa „testvéri szellemben és egyszerű szavakkal” akarta szóba önteni azokat az érzelmeit, amelye k ezekben a napokban hatalmukba kerítették tiszteletre méltó előde halála, majd pedig a konklávé és főként annak vég kifejlete kapcsán. Két egymást kiegészítő érzés van jelen lelkében : egyfelől az a vágy, hogy szívből köszönetet mondjon, másfelől az emberi tehetetlenség érzése a rá váró feladattal szemben. „Mindenek előtt Istennek adok hálát – mondta a Pápa -, hogy emberi gyöngeségem ellenére engem választott Péter apostol utódává és megbízott azzal a feladattal, hogy vezessem az egyházat, hogy a világban a z egység szentsége legyen az egész emberi nem számára. Biztosak vagyunk abban, hogy az örök Atya Szentlelkének erejével vezeti nyáját és mindenkor biztosítja számára az általa kiválasztott Pásztort. A keresztény nép ezekben a napokban egy szívvel imádkoz ott az új pápáért és valóban megható volt a hívekkel történt első esti találkozás a Szent Péter téren.” A pápa ezért a lelki támogatásért személy szerint köszönetet mondott, Angelo Sodano bíborosnak, aki mindannyiuk nevében szólt hozzá, valamint a k amerlengó bíborosnak az átmeneti időszakban végzett szolgálatáért. XVI. Benedek megköszönte a testvéri közösség et, az imádságot és a konklávé lebonyolítása érdekében kifejtett bárminemű tevékenységet.

A legszemélyesebb köszönetét a Pápa a bíborosokhoz intézte, akik bizalmukat belé helyezve megválasztották Róma püspökévé és az Egyetemes Egyház pásztorává. Ez a bizalom, bátorítást jelent arra, hogy új küldetését derűsebb lélekkel kezdje meg, azzal a meggyőződéssel, hogy Isten nélkülözhetetlen segítségén kívül, mindenkor számíthat a bíborosok nagylelkű együttműködésére. „Kérve kérlek benneteket, ne hiányozzon soha támogatásotok ” – mondta a Pápa. Itt nem dicsőségről van szó, hanem egyszerűséggel és készséggel végzett szolgálatról , a Mester és az Úr nyomdokain já rva, Aki nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem, hogy ő szolgáljon és Aki az Utolsó Vacsorán megmosta tanítványainak a lábát és meghagyta, hogy ők is ezt tegyék. Nincs tehát más teendőnk, nekem és mindannyiunknak együtt, mint az, hogy elfogadjuk a G ondviseléstől Isten akaratát és tegyük a dolgunkat, egymást segítve, ki - ki az egyház szolgálatában végzett különböző feladatainak megfelelve.”

XVI. Benedek gondolatai végül tiszteletre méltó elődei Boldog XXIII. János, VI. Pál, I. János Pál és különösen II. János Pál felé szálltak, akinek tanúbizonysága főként az elmúlt napokban nagy támaszt jelentett, és akinek jelenlétét továbbra is magunk között érezzük. Nagy szenvedések után bekövetkezett halála, valójában a húsvét jegyeit hordozta magán. A feltámadt Krisztus világossága és életereje szétsugárzott az egyházban abból a sajátságos „utolsó szentmiséből”, amelyet haláltusájában celebrált, és amely egy egész élet felajánlásának Ámenjében érte el tetőpontját, Mária Szeplőtelen Szívén keresztül, a világ üdvösségére.

XVI. Benedek pápa végül az egyházmegyéikbe visszatérő bíborosoktól az t kérte, hogy maradjon meg közöttük az Úr hitének és szeretetének köteléke, a szentmise bemutatásában, az imádságban és az apostoli szolgálatban. Kérte, hogy legyenek vele továbbra is lelki k özösségben, hogy támogassák tanácsaikkal és tevékeny együttműködésükkel, amelyeket mindig értékes ajándékként fogad el és ösztönzés ül arra, hogy teljes hűséggel és odaadással végezze a rá bízott küldetést. Mária, a Mater Ecclesiae oltalmát kérte valamennyi bíborosra és apostoli áldását adta rájuk.

A Szentatya beszéde után, a bíborosok egyenként elé járultak, hogy kézcsókkal fejezzék ki tiszteletüket a Pápának. A Szentatya nagy szeretettel ment azok elé a bíborosok elé, akik életkoruk vagy betegségük miatt nem vehettek részt a konklávén. A szertartásmester, Franco Camaldo prelátus „sorgat omnes” felszólítására minden bíboros felállt és a Szentatyával együtt elimádkozták a Regina Coeli Máris-himnuszt . A találkozó végén barátságosan a következő szavakkal búcsúzott: „Köszönöm mindenkinek és találkozunk vasárnap”. A bíborosok – a protokoll részét nem képező - „éljen a Pápa” felkiáltással valamint az Oremus pro Pontefice énekkel köszöntek el XVI. Benedek Pápától.