Hogyan született meg a konklávé?

A konklávé kifejezése a latin „ cum clave ” kifejezés származéka. A házban egy különösképpen elkülönített, vagyis kulcsra zárt hely megjelölésére szolgált. Az egyházi szóhasználatban ma egyrészt azt a zárt helységet jelöli, ahol a pápaválasztás zajlik, másrészt a bíborosok közösségének megnevezése, akik részt vesznek a választáson. Ilyen értelemben eloször III. Honóriusz pápa alatt használták a szót 1216-ban. A konklávé eredete gyakorlati lag az o megválasztásának körülményeiig nyúlik vissza . III. Sándor Pápa 1179 -es konstitúciója, amellyel végérvényesen a bíborosok hatáskörébe utalta a pápaválasztást, bár sok korábbi történelmi kellemetlenséget orvosolt, mégis szinte azonnal egy másik súlyos nehézséget hozott magával: a széküresedés és az új pápa megválasztása idoszakának túl hosszúra nyúlását. Ehhez még hozzájárult a bíborosok korlátozott száma és ennek negatív következményei is. III. Sándor halála után a bíborosi kollégium tagjainak száma hosszú ideig a 10 és 20 között ingadozott. A XIII. század folyamán számuk sohasem haladta meg a 30-at. A széküresedés idoszakai elhúzódtak hónapokig, sot nem ritkán egy teljes évig is. Bár nem vehetett részt a pápaválasztásban , mégis a keresztény nép volt az elso , akit aggodalommal töltött el a kár, amit az egyház emiatt el szenvedett. Négy egymást követo alkalommal kellett a bíborosokat a választás mielobb i befejezésére kényszeríteni azzal, hogy bezárták oket. 1216-ban Perugia lakói a bíborosokat a város nak abba a palotájába zárták be, ahol a választásra összegyultek, ezzel is sürgetve a mielobbi befejezést. Hasonlóképpen viselkedtek a rómaiak IX. Gergely pápa halála után 1241-ben, bezárván a bíborosokat Septimi us Severus római császár palatinus-dombi palotájába. Ugyanígy cselekedtek Anagni lakói is 1243-ban, hogy véget vessenek a hosszúra nyúló széküresedés idoszakának, amely 1241-ben IV. Celesztin pár hónapos uralkodása után beállt halálával következett be. A bíborosok utolsó és egyben leghíresebb „bezárására” Viterbó ban került sor. IV. Kelemen Pápa 1268-as halálakor a Bíborosi Kollégium 18 tagj a a viterbói pápai palotában gyult össze, hogy megválasszák a következo pápát, de nem jutottak egyességre. A francia király és más magasrangú személyek sürgetései sem jártak sikerrel. Ekkor a viterbóiak – többek között Szent Bonaventura ferences generális bíztatására – úgy döntöttek, hogy bezárják a palotában összegyult bíborosokat, befalazva az ajtókat, hogy mindenféle külso hatást kizárva minél elobb jussanak döntésre. Azonban a befalazás ellenére sem találtak megoldást. A késlekedés miatt türelmetlen viterbóiak ekkor lebontották a palota tetozetét , és csak kenyeret és vizet adtak a bíborosoknak. Végül kompromisszumot kötöttek és megválasztották boldog X. Gergely pápát. A széküresedés ideje 2 év 9 hónap és 2 napig tartott.

Az ilyen káro san hosszúra nyúló széküresedés megismétlodésének elkerülése érdekében boldog X. Gergely pápa a II. Lyoni zsinaton 1274-ben kihirdette az „ Ubi pericolo ” k. konstitúciót, amellyel hivatalosan létrehozta a konklávét, meghatározva annak muködési feltételeit. A konstitúcióban foglalt eloírások nagyon merevek és részletesek voltak. 10 nappal a Pápa halála után a bíborosoknak össze kell ülniük abban a palotában vagy egy közeli városban, ahol a Pápa elhunyt, a következo körülmények között: egyetlen teremben, falak és elválasztó függönyök nélkül, hogy egy közösségben éljenek, kijárás és mindenféle külso kapcsolat nélkül, a bíborosok egymás között folytatott titkos beszélgetés ét elkerülve. A konkl ávé kulcsait orizet alatt kell tartani: a belso kulcsokat a kamerlengó bíborosnak, a külsoket pedig a konklávét kívülrol felügyelo or vigyázta. Az ételek et körforgós ablakon keresztül kell bejuttatni a bíborosoknak, alapos ellenorzés után, hogy ne tartalmazzanak semmilyen jellegu üzenetet. Amennyiben 3 nap után nem hoztak döntést, a következo 5 napon csak egy fogást szolgálhatnak fel nekik délben és este. Az 5 nap elteltével pedig csak kenyeret, bort és vizet kaphatnak. Mint minden merész reform, boldog X. Gergelyé is akadályokba ütközött a megvalósítás terén. Két évvel életbelépése után V. Adorján és XXI. János eltörölték, és visszatért a hosszú széküresedések ideje. V. Celesztin Pápa 5 hónapos pápasága alatt, mielott lemondott volna , 3 pápai bullával („Quia in futuram” 1294.09.28, „Pridem” 1294.10.27, „Constitutionem” 1294.12.10) visszaállította a konklávé szabályait, a melyeket az ot követo, 1 nap alatt me gválasztott VIII. Bonifác pápa szilárdan megerosített. Azóta megszakítás nélkül tiszteletben tartják a konklávéra vonatkozó törvényeket , amelyeket azonban a körülmények és a tapasztalatok fényében többször módosítottak. Több pápa is bovítette a konkávéra v onatkozó törvényeket, egyre több részlet kiegészítésével és pontosításával. IV. Piusz az 1562-ben kiadott „In eligendis” bullával szabályozta a szavazás és a szavazatszámlálás módját. Más pápák a bíborosok és a kongregációk a széküresedés idoszaka alatti h atáskörének és a választás lefolyása módjának meghatározásával foglalkoztak. Szent X. Piusz pápa az 1904 . december 25-én kiadott „ Vacante Sede Apostolica ” k. konstitúciójában foglalta össze a korábbi pápák határozatait, tovább pontosítva azokat. Különös figyelmet szentelt annak, hogy véglegesen megszüntesse a világi hatalom bármiféle beavatkozását a konklávéba – erre okot az adott, hogy éppen az o megválasztásakor, az 1903-as konklávén a krakkói bíboros-érseken keresztül I. Ferenc József császár, apostoli király vétót nyújtott be a fo esélyes Rampolla bíboros államtitkár ellen . VI. Pál pápa 1975 -ben tette közzé a „ Romano Pontifici eligendo ” k. konstitúcióját, amelyet II. János Pál pápa 1996 -os „ Universi Dominici Gregis ” k. konstitúciója váltott fel.

Részlet az „Universi Dominici Gregis”k. konstitúcióból:

„ Különös hangsúlyt kívántam fektetni a konklávé osi intézményére: a vonatkozó szabályok és a gyakorlat szentek és véglegesek azon eloírásokban is, amelyeket n em kevés elodöm hozott. Egy alapos történelmi vizsgálat nemcsak megerosíti egy ilyen jellegu intézmény járulékos alkalmasságát azon körülmények kapcsán, amelyek között felmerült, és amelyek nyomán szabályosan meghatározásra került, de megerosíti idotálló h asznosságát is a választás rendezett, mielobbi és szabályozott muveletének végrehajtására, különösen a feszült és zavaros pillanatokban.
Éppen ezért, ismerve bár minden idok azon teológusainak és kánonjogászainak állásfoglalását is, akik megegyeznek abban, hogy egy ilyen intézmény nem szükségszeru a Római Pápa érvényes megválasztásához, jelen Konstitúciómmal megerosítem maradandóságát lényegi struktúrájában, hozzáadva néhány módosítást, hogy így a fegyelmi eloírásokat a mai szükségletekhez igazítsam.”