II. János Pál pápa utolsó körmente a Szent Péter téren

A Szent Péter tér utoljára látta a szeretett Pápa arcát azon a téren, ahol 26 éves pápasága során annyiszor mutatott be s zentmisét és ahol annyiszor feltűnt dolgozószobája ablakában, az ünnepnapi Úrangyala-Regina Coeli imádságok alkalmával. 12 egyenruhás vatikáni hordszék vivő emelte vállára a Szentatya piros bársonyba burkolt hordágyon elhelyezett holttestét. A Pápák gyászszíne ugyanis nem fekete, hanem piros. A menet a bronzkapun keresztül hagyta el az Apostoli Palotát. A bazilika homlokzata előtt a hordágyat a Szent Péter téren összegyűlt végeláthatatlan hívősereg felé fordították, hogy még egyszer megmutassák a Pápát, mielőtt a Konfesszió oltára elé, Szent Péter sírja fölé helyezték volna. A hívek itt a bazilikában róhatják le kegyeletüket nappal és éjszaka is, és láthatják utolsó alkalommal a Szentatyát, egészen a temetés időpontjáig. A körmenetet kb. 70 bíboros, 100 püspök, 200 pap svájci gárdisták és kezükben égő gyertyát tartó ferences atyák csoportja alkotta. Ott voltak azok, akik a legközelebb álltak hozzá: lengyel titkárai, Dziwisz érsek és Mietek prelátus, három lengyel apáca, akik főztek rá és gondoskodtak róla. Azt is mondhatnánk, hogy ők a Pápa családja, hiszen vérrokonait szinte még gyermekként elveszítette. Ott haladt a szomorú körmenetben Piero Marini érsek, szertartásmester, James Harvey érsek, a Pápai Ház immár volt prefektusa, Leonardo Sandri érsek, helyettes államtitkár, Navarro-Valls szentszéki szóvivő. A Szent Péter téren mintegy 150 ezer hívő türelmesen órák óta imádságban és összeszedettségben várta ezt a pillanatot, végső búcsúvétel pillanatát attól a Pápától, aki falakat rombolt le, de hidakat épített az egyház és a világ, az emberi szívek közé.