A Nagyszombat jelentősége - Cantalamessa atya, a Pápai Ház szónokának gondolatai

P. Raniero Cantalamessa kapucinus, a Pápai Ház szónoka interjút adott rádiónknak nagyszombat jelentőségéről. Nagyszombat aliturgikus nap, a templomokban csend honol, a hívek várják a Húsvéti Vigília szertartását, Urunk Feltámadását. Egyetlen szereplője ennek a napnak Mária, az egész egyház előképe.

Nagyszombaton – mondta Cantalamessa atya – emberileg szólva nem történik semmi . Jézus sírboltját pecsét zárja, körülötte tökéletes a csend. Ez a nap a csönd napja – mondták az Egyházatyák, de azt is jelképezi, hogy Isten pihen a hetedik napon. Az Egyházatyák tanítása szerint a Megváltás az új Teremtés, tehát Krisztus a hetedik napon pihen a sírban, mint a Teremtéskor tette ezt Isten. A csönd napjának egzisztenciális szempontból talán a legfontosabb t anítása ma az elmélkedés a halálról, az erőszakról, Krisztus fájdalmáról. Ugyanakkor ez a nap a remény napja is a keresztények számára.

- Mit jelent az, hogy Jézus, halála után leszállt a poklokra? Mit jelent a „poklok” kifejezés?

- A poklok az elhunytak vi lága, de nem a mai értelemben, miszerint a pokol visszavonhatatlan. Krisztus előtt a poklok azt az állapotot jelentették, amelyben az Ószövetség igazai is tartózkodnak, várva a teljes Megváltást. Ezt nagyon jól kifejezi az a keleti ikon, amely a Feltámadás t ábrázolja. Ezen a képen láthatjuk Krisztust , aki alászáll a poklokra, és onnan erőteljes mozdulattal kiemeli Ádámot és Évát, akik mögött felsorakoznak az ószövetségi igazak. Krisztus eljövetele megváltoztatta a poklot, ezért Dante Alighieri talán tévedet t, amikor ezt nem vette figyelembe művében.

- Nagyszombaton a keresztények Húsvét Vigíliájára várakoznak. Melyek e szertartás jelentős mozzanatai?

- Azt hiszem, hogy soha nem lehet eléggé hangsúlyozni ennek a virrasztásnak a jelentőségét, mivel minden. ebben összpontosul. Az Egyház, főleg az első évszázadokban, amikor nem létezett más ünnep, nem volt Karácsony sem, ez volt az a pillanat, amikor megemlékez ett az egész üdvtörténetről, a Teremtéstől kezdve egészen Krisztus eljöveteléig. Húsvét vigíliájának szertartása a Teremtés történetével kezdődik, pontosan azért, mivel az új Teremtésről van szó. Természetesen a virrasztás középpontjában Krisztus Feltámadása áll, amelyet az Eucharisztiával ünneplünk. Szent Ágoston ezt minden virrasztás Anyjának nevezi, amely a k eresztény öröm forrása – mondotta rádiónknak adott interjújában P. Raniero Cantalemessa kapucinus, a Pápai Ház szónoka.